Lesből támadt az elkövető – ezt tudni a Rózsadombon halálra szúrt egykori RTL-es vezető tragédiájáról
Már azt is tudni, mi vezetett a gyilkossághoz.
A Hír TV hangnemében, a műsoraiban és a szerkesztési elveiben is olyan lesz, mint a G-nap előtti. Interjú.
„Hogyan kell azt elképzelni, hogy a »2015 előtti Hír Tévét« fogják újra visszahozni?
A televízió hangnemében, a műsoraiban és a szerkesztési elveiben is olyan lesz, mint a G-nap előtti. És természetesen azok is, akik feltűnnek majd a képernyőn – akár a nyilatkozók, akár a jobboldali megmondóemberek, vagy a műsorvezetők – olyanok lesznek, akik konformak a jobboldalon. Ennek első jele, hogy akik ebbe nem illettek bele már nincsenek itt, például Csintalan Sándor és Kálmán Olga. Ellenben már az első nap műsort vezetett Földi Kovács Andrea, aki akkor mondott fel, amikor Simicska Lajos mindenkit elküldött melegebb éghajlatra. Az ő feltűnése szimbolikus volt aznap, amikor visszatértünk a tévé élére.
Tarr Péter korábban azt nyilatkozta, 2015 előtt a Fidesz politikusai bejártak és konkrét szerkesztési instrukciókat adtak a tévé munkatársainak. Ez is visszajön?
Péter legfeljebb háttérbeszélgetésekre gondolhatott szerintem. Ön politikai újságíró, ön is találkozik politikusokkal, jár háttérbeszélgetésekre. Olyan soha nem volt, hogy megmondták volna, hogy kit kell behívni egy műsorba és mit kell tőle kérdezni. Egyébként értem Péter indulatait, de olyan nem történt, amiről beszélt. Ráadásul éppen a Népszava írta meg, hogy a G-nap után Simicska Lajos Radóc utcai irodájában minden hétfőn reggel összegyűltek a tévé, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió vezetői, hogy a tulajdonossal egyeztessenek. Akkor miről beszélünk?
Kocsis Máté a Magyarország Élőben legelső adásában arra kérte a Hír Tévé riportereit, tegyenek fel kemény kérdéseket majd a kormánypolitikusoknak. Jönnek majd a kemény kérdések?
Miért ne jönnének? Önök, ellenzéki újságírók állítottak be mindig minket olyannak, mint akik sosem kérdeznek, pedig ez soha nem volt igaz. Már a mostani Híradóban is lesznek olyan anyagok, amiben a riporterek keményebb kérdéseket tesznek fel politikusoknak. Nézni kellene az adást, és akkor mindenkinek feltűnne, hogy ez a helyzet. De értem ennek a lényegét, sosem fogjuk megírni egymásról, hogy milyen okosak és szakszerűek vagyunk, ez egy ilyen műfaj, én el tudom fogadni.
Ellenzéki politikusokat hívnak majd be, szerveznek stúdióvitákat kormánypártiakkal?
Wellcome! Bárkit szívesen látunk az ellenzékből. A stúdióvita nem rajtunk múlik, hanem a sajtóosztályokon. De ön szerint jól sikerültek az utóbbi időben ezek a vitaműsorok? Például az ATV-n Németh Szilárd és Molnár Zsolt között? Szerintem nem. Ha az egyik politikus feltörli a másikkal a padlót, annak lehet nézettsége, de a pártok ilyen meccsekbe – érthetően – nem mennek bele. A nézők legtöbbször megerősítést, tájékozódási pontot várnak el a médiumoktól. Egy jobboldali hírfogyasztónak szóló televízióban egy baloldali politikus elkapcsolási faktor, és fordítva. Ez a problémája ennek a fajta televíziózásnak, hogy a nézettség szempontjából nem éri meg behívni a másik oldalt. A saját tábornak szól a tévé. Aki Szanyi Tibort akarja látni, az másik csatornát néz. De ugyanez van az írott sajtóban is, az szintén a saját tábornak szól.”