Mi teszi kiemelkedővé a világ vezető egyetemeit?

2018. augusztus 28. 09:25

A Diákok egy megújult Corvinusért csoport azért kezdte meg tevékenységét, hogy még több magyar diáknak adasson meg a lehetőség, magasabb képzettségre, fizetésre, jobb életre.

2018. augusztus 28. 09:25
Sajti Konor
Diákok egy megújult Corvinusért

„A felsőoktatásba készülők egyetemük megválasztása előtt különféle statisztikák és rangsorok alapján próbálják meghatározni, mely egyetem lenne a legideálisabb számukra. Minden évben nyilvánosságra hozza egyetemeket rangsoroló listáját az ARWU (Academic Ranking of World Universities), melyet sokféle szempont alapján határoz meg. Cikkünkben megvizsgáljuk, milyen közös vonásokkal rendelkezik a Cambridge-i egyetem, a Harvard vagy a Princeton.

Ahogy az új technológiáknak és eszméknek hála lehetősége nyílt mindenkinek külföldön továbbtanulni, úgy került előtérbe az egyetemeket rangsoroló cégek munkája. A listákat több tucatnyi szempont alapján állítják össze, melyek sokszor torzított képet adnak az egyetemekről. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezen intézmények teljesítménye elsősorban az oktatók és a diákok munkáján múlik. 
Jelenleg több évtizede az élbolyban foglal helyet számos amerikai (USA), valamint brit egyetem. A társadalomtudományok területén a Harvard University (USA) és a Yale University (USA) vezeti a listát, míg a természettudományokat tanító egyetemek közül többek között az MIT (USA), a Berkley (USA), Cambridge és Oxford (UK) emelkedik ki látványosan. Vajon mi lehet a titka ezeknek a top egyetemeknek? Miért tudják megtartani előkelő pozíciójukat évtizedek óta?

Talán nem mondunk újat, amikor megemlítjük ezen egyetemek hatalmas költségvetését. A világ top egyetemeire mind magas tandíjak jellemzők, ám ezen intézmények elsősorban volt diákjainak valamint üzleti befektetéseinek köszönhetik fennmaradásukat. Évente átlagosan a világ 10 top egyeteme egyenként közel 1 milliárd usa dollárt költ K+F projektekre. Az ehhez szükséges forrásokat alapítványok, nagyvállalatok, állami intézmények fedezik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezen felsőoktatási intézmények sokkal erősebb gazdasággal rendelkező országokban találhatók, mint Magyarország. 

Hatalmas vonzereje az ilyen egyetemeknek a diákoknak és tanároknak egyaránt biztosított kutatási lehetőség és az intézmény tucatnyi külföldi kapcsolata, melyek lehetőséget nyújtanak mind a külföldi diákoknak, mind a hazaiaknak kétoldalú cserekapcsolatokra. 

Természetesen a legjobb egyetemeknek hírnevük segít legjobban feltörni. A világ legokosabb, leggazdagabb diákjai mind az ilyen egyetemekre szeretnének menni, ezért azoknak lehetőségük van válogatni a diákok közül. Sokak számára ismerős lehet az angol »brain drain« kifejezás, mely magyarul agyelszívást jelent. A külföldi top egyetemekre jellemző a brain-drain politika alkalmazása. De mit is jelent ez? Ha egy középiskolás vagy egyetemista diák kiemelkedően teljesít egy bizonyos területen, akkor a világ vezető egyetemei keselyűként csapnak le rá és különféle ajánlatokkal csábítják magukhoz a tehetséges fiatalokat. 

Egy másik vezető elemző cég, a QR ügyvezető igazgatója, Ben Sowter szerint a világ top egyetemei közé olyan intézmények kerülhetnek, melyekben szakmájuk kiemelkedő szakértői tanítanak. Az ilyen szakemberek elcsábításához és megtartásához elengedhetetlen, hogy az intézményben dolgozók magas fizetést kapjanak. Természetesen Magyarországon kiemelkedően sok kiváló szakember tevékenykedik, de sokszor az alacsony bérezés miatt ők is külföldre költöznek. Emiatt a diákok is jobban vágynak a külföldi egyetemek magas színvonalú képzéseire. Továbbá nagy különbség az Oxford-i egyetem és magyar társai között, hogy míg utóbbiak esetében rengeteg diák jut egy oktatóra, addig az előbbi törekszik arra, hogy az oktatók-diákok aránya egy a tizenkettőhöz tartson. Tehát tizenkét diákra egy oktató jusson. 

Levonhatjuk a következtetést, hogy a világ top egyetemeinek sikerét sok egymásba fonódó tényező határozza meg. Ám közel sem egyértelmű mitől jobb az egyik egyetem a másiknál. Ne felejtsük el továbbá, hogy a magyar egyetemekről is kerülnek ki nagy számban kiemelkedő tehetségek, akik a világ minden pontján kiváló minőségű munkát végeznek. 

A Diákok egy megújult Corvinusért azért kezdte meg tevékenységét, hogy még több magyar diáknak adasson meg a lehetőség, magasabb képzettségre, fizetésre, jobb életre.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 20 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
istvánkeve
2018. november 21. 23:45
De kár, hogy az elemzés során elfelejtették megnézni az alapítás évét!
budapestbar
2018. november 21. 23:45
Csakhogy ehhez el kell fogadni, hogy az adott korcsoport kb. 20%-a való az egyetemre, a többi nem. A diploma nem alanyi jog, és nem kellene ennyi egyetem sem. Tudást kellene adni, és az élethosszig tartó tanulás, szorgalom, kitartás hármasát kellene az emberek minél nagyobb többségének átadni. Az egyetemeknek pedig az a feladatuk, hogy egyszerre neveljék saját oktatói utánpótlásaikat, kutatóhálózatukat, valamint az iparnak, gazdaságnak is adják a naprakész tudással felvértezett munkavállalókat. Erről viszont senki nem beszél...
Einar
2018. november 21. 23:45
A legnagyobb különbség az Oxford-i egyetem és magyar társai között, hogy itt még nincsen érvényben fordított numerus clausus, aminek keretében hátrányosan kellene megkülönböztetni és a "haladás" mértékével arányosan egyre csökkenő "zárt szám"alá vinni a fehér bőrű egyetemista hallgatók számát, továbbá még nem kell a történelemből természetesen következő nyugati kultúrának megfelelő fehér-bőrű tudósokat, zeneszerzőket, feltalálókat, szaktekintélyeket lecserélni egy kompatibilis más rasszbélire.
A teremburáját
2018. november 20. 07:52
Végre egy realista cikket is olvashatunk az egyetemek sorrendjéről! Amit a mi oktatóink is jól tudnak! Pláne azok, akik oktattak nyugati egyetemeken is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!