Korlátozni kezdik a menekültek támogatását Németországban
Háborog a német társadalom a kiadások láttán.
Az autonómia és a szabadság fokának növelése cseppet sem jár együtt egy jobb és boldogabb élettel.
„Összefoglalva tehát azt lehet mondani, hogy az egyén autonómiája és annak céljai (jó élet, boldogság) tágabb területet jelentenek, mint a szabadságjogok gyűjteménye (politikailag is megfogalmazott, a kényszertől védendő cselekvési terület). Másrészről pedig a szabadságjogoknak egy jelentős része nem az autonómiából, azaz a »be nem avatkozás« függetlenségéből fakad csupán, hanem állami támogatásra szorul.
Két különböző halmazról van szó, amelyeknek van közös metszete. Valahol keveredik a két fogalom, máshol pedig egymástól függetlenül él. Az egyén autonómiájának kritikai feldolgozása során emiatt is ki kell térnünk majd az erkölcs és a boldogság fogalmaira, illetve lehetőségeire. Ezzel meg is válaszoltam azt a kérdést, ami a bevezetés olvasása közben vetődhetett fel az olvasóban: mit keres a »jó« és a »rossz« fogalma, illetve a boldogságról alkotott felfogás vitája, és persze az ENSZ tévedése egy politikai ideológia kritikájában? Vizsgáljuk csak meg erről az oldalról is az ENSZ ötletét, miszerint a bevándorlás általános jog lenne.
Az a tapasztalat, hogy az autonómia és a szabadság fokának növelése cseppet sem jár együtt egy jobb és boldogabb élettel. Nézzünk csak szét az úgynevezett bevándorlóországokban, ahol már halványan látszik a migrációhoz való jog. Vajon kinek lesz jobb ettől?”