„A cezarománia és a valóságtól való teljes elrugaszkodás. Nézzünk egy idézetet:
»Nem tudok most olyan pártot mondani, amelybe szívesen beszállnék és a vezető arca lennék. Egy teljesen egyéni brandet képzelek el – hogy csapatot építesz magad köré, egyre több embert gyűjtesz, és ez organikusan fejlődik.«
Ezt arra válaszolja, hogyan is lesz belőle majd oktatási vagy kulturális miniszter. (Azt egyelőre nem döntötte el, hogy a kettő közül melyik.) Hol máshol képzelné el magát, mint a piramis csúcsán? Ha politika, akkor ő csak miniszter lehet. Hát persze. Úgy gondolja, annyit ér, annyit tud, mint Kásler Miklós orvosprofesszor? Vagy Balog Zoltán teológus, Réthelyi Miklós orvosprofesszor, vagy Hámori József agykutató? Esetleg Mádl Ferenc jogászprofesszor? De legyünk kegyesek Veiszerrel, mondjunk az ellenzék oldaláról is egy oktatással, kultúrával foglalkozó (egykori) minisztert. Hiller István. Történész, egyetemi docens. Mit gondolhat magáról Veiszer Alinda? Hogy látja magát kívülről?
És ha párt, akkor ő mi más lehetne, mint »vezető arc«. Ezt gondolja. Nézőket nem tudott szerezni, de ő lesz egy párt vezető arca? Ő köré kellene – jön a divatos közhely – csapatot építeni? És egyáltalán, hogy is képzeli el ő a politikát, egy politikai pártot? »Brand« és annak az építése? De arról is beszél, hogy eddig kérdéseket tett fel (mégis milyeneket?), de majd most ő fog válaszolni rájuk (mégis mit?).”