Unom már a hüledezéseket: ami tízszer–tizenötször akkora, mint egy prózai színház és annak társulata, az legalább annyiszor többe kerül.
„– Nem érzi túl nagy kívánságnak, hogy minimum harmincmilliárdot az Operaházra és mintegy húszmilliárdot az Eiffel Műhelyházra, majd még harmincmilliárdot újból az Erkelre költsön az állam?
– Ezek nagyjából ötven évre szóló beruházások, tehát befektetések a jövőbe. Nem lehet a legolcsóbb anyagokra, a dömpingáras technológiákra rábólintani. Ybl Miklósék operaháza a világ legkorszerűbbje volt, egyszerűen nem tehetjük meg, hogy a modernizálás és a történeti helyreállítás silány vagy részleges legyen. Hazánkban az opera és a klasszikus balett műfajának egyedüli intézménye vagyunk, messze a legnagyobb kulturális vállalat, amely összességében kétezer ember munkahelye, az országimázs építésében is jelentős teljesítménnyel. Ha azt nézzük, hogy az Erkelben tervezett nagy átépítés 2023-ra gondolt befejezéséig, tehát összesen tíz év alatt költenénk százmilliárdot minderre, akkor az szerintem nem túlzó. Ebből csaknem 30 milliárd, tehát egy „erkelnyi” összeg az áfa, az állam egyik zsebéből a másikba teszi. És mi négy-öt nagy épületet stafírozunk ki, a németek egyetlenre többet költöttek ennél.
Miénk a két legnagyobb színház, az egyik ráadásul kiemelt műemlék, kicsit unom már a hüledezéseket, s hogy magyarázkodnom kell. Mintha a szakma és a média dacból nem tanulná meg, hogy ami tízszer–tizenötször akkora, mint egy prózai színház és annak társulata, vagyona, felelőssége, az infrastruktúrában és működési költségben is legalább annyiszor többe kerül. És akkor nem is beszéltünk arról, hogy nekünk az európai ligában kell játszanunk. Kétszáztíz fős zenekarnak hangszereket venni, százhúsz táncosnak balettcipőt, külföldi rendezőt, karmestert, énekest, koreográfust és balettmestert szerződtetni senki másnak nem kell, csak nekünk, és ez nagyon nem a magyar árak és fizetések világa, de az örökös tagok, mesterművészek, operanagykövetek járadékát is finanszírozni kell. Ma némely megyeszékhely színháza fajlagosan jobban finanszírozott, mint az Opera, a fővárosban pedig több is: vagy emelést kapunk, vagy visszább kell venni a lendületből és a célokból.”
Önkritikusan nyilatkozott a Liverpool FC magyar középpályása, aki azt is elárulta, kitől, kiktől fogadja el a kritikákat. Összehasonlította a német és az angol labdarúgó-bajnokságot, s még arról is beszélt, mit várnak el tőle.
David Cornstein szerint a magyar miniszterelnök „egy olyan ember, aki hisz abban, ami mellett kiáll, és meg is valósítja”.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Mint például a férfiét és a nőét. Aggasztó decivilizáció van folyamatban. Frank Füredi írása.
„Azokkal volt alapvető bajom, akik nem a társulatot képviselik, hanem azt várják el, hogy felnézzenek rájuk” – nyilatkozta a Kossuth-díjas színművész.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
Vitályos Eszter a munka ünnepe alkalmából emlékeztetett, hogy mekkorát fejlődött a hazai gazdaság és foglalkoztatottság a nemzeti kormány vezetése alatt.
Az 1990 végéig megépült családi házak energia-korszerűsítését célzó Otthonfelújítási Program (OFP) kapcsán új elemek jelentek meg. Így például a vissza nem térítendő támogatás összege 5 százalékkal tovább növelhető, ha a kötelezően előírt 30 helyett 40 százalékos energiahatékonysági javulást ér el a pályázó. Továbbá a zártkerti és a külterületi ingatlanok tulajdonosai is pályázhatnak, illetve a minimális tulajdoni hányadra sincs előírás.
