Szabadulóbuli

„Titokban hagyta el a luxusbörtönként emlegetett szombathelyi intézményt Sztojka Iván, a Cozma-gyilkosság harmadrendű vádlottja – számolt be a történésekről egy enyingi szemtanú, aki azt is elmondta, hogy a család még aznap megtartotta a szabadulóbulit. Sztojka Marian Cozma, az MKB Veszprém kézilabdázójának meggyilkolásáért az első- és másodrendű vádlottnál – akiket tizennyolc-tizennyolc év fegyházbüntetésre ítéltek – öt évvel kevesebbet, tizenhárom év büntetést kapott, amelyből nyolc év hét hónap után szabadult. Kezdetben a sopronkőhidai fegyházban raboskodott, onnan a baracskai börtönbe, végül – jó magaviseletére tekintettel – Szombathelyre, fogházba került. A jó magaviselet a fogház esetében azt jelenti, hogy az elítéltre kiszabott büntetés akár egyharmaddal mérsékelhető. (...)

A börtön esetében ugyanez az arányszám egynegyed.

Nem szólva arról a lelki traumáról, amit ez a tragédia Veszprémnek, Magyarországnak, Romániának, sőt, a teljes sportvilágnak okozott. Románia miniszterelnöke, amikor a hírt meghallotta az egyik gyilkos szabadulásáról, felhívta Marian Cozma családját, hogy megtudja, mi történt, hihet-e a szemének. A bíró, aki az ítéletet meghozta, és négy év öt hónapot elengedett a büntetésből, vagyis Sztojka feltételes szabadulásáról döntött, mást nem tehetett, mivel a gyilkosok ügyében ítélkező, jogerős döntést hozó bíróság ebben az ügyben nem zárta ki a feltételes szabadság jogintézményét. (...)

És akkor még nem is ejtettünk szót arról, hogy az áldozat hozzátartói a bíróság által megítélt 211 millió forint kártérítésből nem láttak egy árva petákot sem. És nem is fognak.

A szabadulóbuliban a szabadulónak átadott BMW-re sosem tud lecsapni a végrehajtó.”