Ha most a magyar kormány mégis be akarja építeni az Alkotmányba a keresztyénség fogalmát, akkor nagyon is a mai európai szellemi folyamatok leglényegesebb pontjára tapint.
„De ez nem egy teoretikus vita. Az állam ideológiai semlegességének az eszméje, ha mégoly hangzatosan is az egyéni szabadság jelszava mögé bújik, az önmagát liberálisnak tartó, s kulturális egyeduralomra törő állam ideológiája, amelynek egyetlen célja van, hogy relativizáljon minden más, rajta kívül álló eszmeiséget. Ez az állítólagos semlegesség valódi funkciója.
Ez a kulturális relativizmus Európában de facto a keresztyén civilizáció folytonosságának a megkérdőjelezését, sőt létének tagadását jelenti. Így kaphatnak lábra olyan abszurd, történetileg is tarthatatlan nézetek, amelyek egyenesen ártalmasnak tartják a keresztyénség mai beemelését az európai alkotmányos identitásba. Ez a tartalma annak az ártatlan, ám annál súlyosabb mondatnak, miszerint a hit magánügy. Nos, ennyit a magát liberálisnak nevező ideológia semlegességéről.
Ha most a magyar kormány mégis be akarja építeni az Alkotmányba a keresztyénség fogalmát, akkor nagyon is a mai európai szellemi folyamatok leglényegesebb pontjára tapint, mert megkérdőjelezi a liberális kulturális hegemóniának, azaz a semlegesnek kikiáltott, állami szintre emelt ideológiának azt a valódi természetét, amely minden egyéni szabadságtörekvéssel szemben semleges, kivéve azzal a szabadságtörekvéssel, amely az egyént közösségi-történeti kontextusba helyezi és összefüggésbe hozza a keresztyén civilizáció fogalmával
Szó nincs itt persze valamiféle restaurációról, az egyház és állam szétválasztása elvének feladásáról, hanem annál inkább arról a felismerésről, hogy igenis létezik egy átfogó és összegző európai kulturális identitás, amelynek legszélesebb, megváltozhatatlan és felszámolhatatlan kerete a keresztyénség. Az az európai állam, amelyik ezt nem ismeri fel, s polgáraira a kulturális relativizmus állítólagosan semleges ideológiáját akarja ráerőltetni, bukásra van ítélve, mert nem ismeri az egyén eredetének történelmi időkön átnyúló civilizációs vonatkozásait, minek következtében nem is érti az embereket. Ez hétköznapiasan úgy hangzik, hogy a liberalizmus nem érti a vidéket.”
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
A jogász a teljes államszervezeti rendszer megszállását is szükségesnek nevezte egy Tisza-sziget előadáson.
Izzad, mint… De válasz az nincs. És mielőtt a tiszás trollok bepörögnek: Nem. Nem AI.
Donald éles volt és ütöttek a kiszólásai.
A brüsszeli gazdaságpolitika adóemelést, a beszedett pénzek Ukrajnába küldését jelenti. Ezt javasolja Bajnai Gordon.
A nemzetközi jogi részét hagyjuk, már 1999-ben, de még inkább 2003-ban átlépték a Rubicont, de van itt geopolitikai robbanótöltet is.
A határ mindkét oldalán megnyilvánultak olyan politikai szereplők is, akik korábban nemigen voltak érzékenyek a magyarok sérelmeire.
Legendás napként beszéltek a civilek lemészárlásáról.
