A kereskedelmi vita háttere

„Számunkra sem mindegy, hogyan alakulnak a kereskedelmi tárgyalások, hiszen Magyarországon sok olyan nemzetközi cég működik, amely a nálunk gyártott termékeit a világpiacon adja el. Meg kell azonban említeni egy nagyon fontos, további kérdést is, amivel főleg nekünk, magyaroknak komolyan kell foglalkoznunk. A nemzetközi kereskedelmi adatok bizonyítják, hogy a nagy tudástartalmú, innovatív termékekre könnyebb vevőt találni a világpiacon. Ezért nekünk is fel kell gyorsítanunk a gazdasági szerkezeten belül az innovatív tartalmú termékek termelésének arányát. Másrészről folyamatosan nő a tudásintenzív szolgáltatások piaca is. Trump elnök, amikor a különböző országokkal fennálló kereskedelmi egyenlőtlenséget említi, mindig a termékek kereskedelméről beszél. Viszont ha megvizsgáljuk a szolgáltatások kereskedelmét, akkor azt látjuk, hogy ezek esetén a legtöbb országgal az Egyesült Államoknak kereskedelmi többlete van.

Az amerikai statisztikai hivatal ez év áprilisi jelentése szerint 2017-ben a szolgáltatások területén kereskedelmi többlete volt Kínával, Kanadával, Japánnal, Mexikóval és az EU-val is. Az EU-n belül a kivétel Németország, amely szolgáltatásokból is többet adott el az USA-nak, mint amennyit vett tőle. A szolgáltatások között a pénzügyi, biztosítási, informatikai és telekommunikáció, szaktanácsadási, műszaki-tervezési tevékenységek mellett a szellemi tulajdonságért kapott díjak jelentik a legnagyobb tételeket. Vagyis a tudást, az új eredményeket szívesen megveszik mindenhol, azokat könnyű eladni.

A magyar gazdaság innovációvezérelt útra terelése, a tudásalapú szolgáltatások arányának növelése lehetne a biztosítéka annak, hogy egy esetleg erősödő kereskedelmi háború mellett is fenntartható legyen a magyar gazdaság növekedése és erősíthető legyen a versenyképessége.”