Sorostalanság

„Ahogyan Könyves Kálmán mondotta volt »De strigis vero quae non sunt nulla questio fiat« – Boszorkányokról pedig, mert ilyenek nincsenek, több szó ne essék. Feltehetőleg ez a logika vezethette a legismertebb internetes lexikon, a Wikipédia szerkesztőit is, amikor úgy döntöttek, hogy törlik az oldalukról a Soros-terv szócikket, azon egyszerű oknál fogva, hogy ami nincs, arról szó ne essék.

Aztán kicsit később, nyilván sokféle véleményt meghallgatván, elolvasván, úgy döntöttek, hogy okulásul legalább a szócikk alatt elérhetővé teszik az erről zajló szerkesztőségi beszélgetéseket. E hosszú – több tízezer karakter terjedelmű – beszélgetésfolyam részletes elemzésére, bár nagyon tanulságos volna, itt most nincs lehetőség, de átolvasása után nagyon sok minden kavarodik fel az ember lelkében, én ezt próbálnám most összefoglalni. 

Talán célszerűnek látszik abból kiindulni, hogy az embernek a világról való gondolkodását alapvetően az határozza meg, hogy mit gondol ténynek, igazságnak és valóságnak. Éppen ezért arra gondoltam, hogy megnézem ezeket a szócikkeket stílszerűen magán a Wikipédián. Ami a legmegrendítőbb az az, hogy miközben a hétköznapi gondolkodás abszolút egyértelműnek véli ezeket a fogalmakat (nota bene olyannak, amivel kapcsolatban semmiféle további magyarázatra nincs szükség, hisz e fogalmak »önmagukért beszélnek«), ezekből a szócikkekből éppen ennek az ellenkezője látszik kiderülni.

Nevezetesen az, hogy nincs nehezebben meghatározható és vitatottabb fogalom, mint a tény, az igazság és a valóság. Ráadásul hogy még nehezebb legyen a dolgunk, az egyes szócikkekben azt látjuk, hogy ezeket a fogalmakat nemcsak hogy szinonimaként kezelik, de sokszor egymással próbálják meghatározni őket. A tényt az igazsággal és a valósággal, és vice versa, az igazságot és a valóságot a tényszerűséggel.”