Húzzuk ki a család szót az értelmező kéziszótárból?

„Miért nem találnak megfelelő társat a fiatalok és miért választják sokan a társas magányt? Miért nem kommunikálnak arról, mire vágynak és miért nem képesek kifejezni magukat megfelelően? Miért nem akarnak felelősséget vállalni a döntéseikért és miben keresendőek a válások okai? A válasz: mert előbb utóbb szembe jön velük a két lábon járó valóság. És ekkor jönnek a csalódások és a kiábrándulás. Meg az unottság és a vágy. Vágy a »régi« szabadságra vagy szabadosságra, amely gyilkos kórként a liberalizmus okán mindenhol jelen van. És igen, mi a fő célja a liberálisoknak? Lerombolni az értékeket, a családokat és megszüntetni a nemzeteket.

A téma jelenlegi, mélyebb boncolgatása nélkül egy dologra még felhívnám a figyelmet.  Robert Sarah bíboros, guineai főpap március 12-én beszédet tartott a Torontói Egyetemen. Beszédének fő üzenete a csend értéke. A csend mondjuk ki, felbecsülhetetlen érték a zaj diktatúrájával szemben. Talán ezért is látni azt, hogy a nyugati világ szépen lassan elveszik: hiányzik a csend. A zajmentesség pedig nem a csend hiányát jelenti, sokkal inkább a csend megélését.

Megteremthető-e tehát az egyensúly? Vissza lehet még táncolni a szakadék széléről?  Lehet tenni azért, hogy változzon valami? Tud-e segíteni az állam ezeken a problémákon? A válasz igen. De ezen, közösen kell dolgozni és nem csak várni az égből pottyant megoldást. Az eredményekhez pedig idő kell. Sok idő. Idő, amely érték. Kérdés: hagyjuk, hogy az állam egyedül akarjon segíteni vagy vele együtt, közösen, mi is akarunk segíteni magunkon és egymáson?”