„És mivel apám felháborodott azon, hogy az ő vállalata is kereskedik Becherrel (az Agrimpex már négy évvel a háború után, 1949-től üzleti kapcsolatban állt a magyar holokauszt egyik végrehajtójának cégével), ezért 1966. június 1-én az alábbi levelet küldte dr. Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettesnek:
Tisztelt Mulató Elvtárs!
Engedje meg, hogy az alábbi ügyben forduljak Önhöz és segítségét kérjem:
Kurt A. Becher brémai terménykereskedő személye Magyarországon jól ismert. Eichmann után őt terheli a legsúlyosabb felelősség a magyarországi deportálásokért, többszázezer ember pusztulásáért, az ország kirablásáért és sok-sok egyéb bűnért, amelyek miatt a magyar igazságügyi szervek őt háborús bűnösként tartják nyilván. A magyar sajtó több alkalommal foglalkozott személyével, ismertette háborús bűneit.
Rendkívül rossz érzéssel tölt el az, hogy ennek ellenére a magyar állami külkereskedelem üzleti kapcsolatban áll a nevezett tulajdonát képező céggel. Az Agrimpex korábban kötött vele üzletet, jelenleg közvetlen üzleti kapcsolatot nem tart fenn.
Nemrég jutott viszont tudomásomra, hogy a Monimpex évek óta üzleti összeköttetésben áll az Albert Jochann Mayer nyugatnémet céggel, amely cégről köztudomású – és ezt a Monimpex is tudja –, hogy Kurt A. Becher tulajdonát képezi.
Nem tudok elképzelni olyan népgazdasági érdeket, amely indokolttá tenné, hogy ezzel a háborús bűnössel üzleti kapcsolatban álljunk – ellenkezőleg, úgy érzem, hogy politikánkkal ez összeegyeztethetetlen és ezzel a fasizmus mártírjainak emlékét sértjük meg.
Elvtársi üdvözlettel
Dr. Seres László
Hát így. A megszólított miniszter állítólag két napon belül azt ígérte, leállítják a kereskedést a Becher-céggel. Tanulság? Nincs, a történelemből nem szokott lenni.”