Az abortusz nem megoldás, hanem kétségbeesett menekülés – elsősorban önmagunk és a gondjaink elől.
„1. A megfoganás pillanatában már anyák (szülők) vagyunk. Ha nem lennénk azok, meg sem foganhatna bennünk a gyermek. A férfiak pedig, ha nem lennének apák a megtermékenyítés pillanatában, nem tudnának megtermékenyíteni.
2. Aki megfogant, annak a testében egy olyan folyamat indul el, amelyet nem képes tudatosan uralni. Egyetlen anya sem tudja, hogy egészen pontosan mi történik benne. De egy biztos: a megfoganás pillanata a kapcsolat létrejöttének pillanata. Ennek sokféle következménye van. Lehet negatív, amikor valaki nem kívánta a terhességet, és lehet pozitív: megkezdődik a kötődés, ami az élet melegágya, támogatója, továbbadásának biztosítója.
3. A modern ember, az emancipált nő nehezen adja át magát egy folyamatnak, amelyet nem ural. Rossz tapasztalatai, sebei miatt komolyan fél a kötődéstől, azt felvállalni csak nehezen tudja. Még a pozitív élmény, a kívánt terhesség is gyakran trauma. A nem kívánt terhesség pedig még inkább az. A modern ember, az emancipált nő sok mindenben hozzászoktatta már magát ahhoz, hogy ami nem (elég) jó neki, attól megszabaduljon: sokan minden idény után kidobják megunt ruháikat, telefonjukat évente lecserélik, és többen azt gondolják, hogy a környezetvédelem a háztartási gépek drágábbra és még drágábbra cserélésével ki van pipálva. Ide tartozik a nem kívánt terhesség is: Nem kell a gyerek? Abortáltatom! – Kegyetlenül hangzik? Igen. De minden dilemma, hezitálás, fájdalom ellenére, ha megtörténik, mégis ilyen pőrén kegyetlen. (...)
6. Ha egy nőnek volt már abortusza, hosszú, hosszú folyamat alatt juthat el a gyógyulásig. Fontos, hogy segítsük ebben: nem a bűntudatot kell erősíteni, hanem a megbocsátást elősegíteni, hogy önmagának meg tudjon bocsátani. Ebben kell segítséget kapnia pszichológustól, mentálhigiénés segítőtől, paptól, lelkésztől, önsegítő csoporttól. A szélsőséges pro choice-aktivisták ugyan tagadják a PAS (poszt abortusz szindróma) létét, azt állítják, csak a bigott keresztények szítják a lelkiismeret-furdalást a nőkben. Szerencsére ma már objektív tanulmányok állnak rendelkezésre a mentális utóhatásokról, amelyek egészen egyszerűen a lelkiismeret létezéséből adódnak.
7. Teljesen abszurd helyzet az, hogy a társadalom nem szembesül az abortusszal. Az abortusz során egy emberi élet kioltása történik. Az abortált magzatokról készült fotók sokkolóak – ezért is ódzkodnak annyira a közlésüktől az abortuszt igény szerint követelők.
8. Az abortusz nem megoldás, hanem kétségbeesett menekülés – elsősorban önmagunk és a gondjaink elől. Holott bármiféle változás, pozitív folyamat akkor következik be az életünkben, ha feladjuk a futást, és nyitottan állunk életünk kihívásai elé. Legyen az egy nem várt feladat, amely úgy tűnik, erőnkön felüli: mint például egy megfogant gyermek, akire nem számítottunk.”
Eric Voegelin amerikai jobboldali gondolkodó csúnyákat mondott Marxról – mutat rá a Mandinernek Lánczi András filozófus a Voegelinről rendezett MCC-s konferencia kapcsán. De szóba került a magyar életforma csodája, az EU és az európai jobboldal alapproblémái is. Interjúnk.
Az Atlanti-óceánon túlról is lenyűgözte őket ez a teljesítmény.
A 18-24 éves férfiak 26 százaléka mondja, hogy konzervatívnak vallja magát.
Örömmel látják a tengerentúlon, hogy a magyar miniszterelnök megállítja az illegális migrációt.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
A jobboldali kormány nem üti le ezt a ziccert, azzal ezüsttálcán nyújt át az éledező baloldalnak egy olyan világbajnok témát, amelyben ráadásul igaza lesz.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
