Koszovóra nincs jó megoldás

„Közeledni látszik az idő, amikor Koszovó kérdésében aligha lehet elkerülni a kenyértörést a kompromisszumra hajlók és a keményvonalasak között – ha Szerbia folytatni akarja az uniós felzárkózást.

(...)

A szerb közvélemény megosztottságára tekintettel azért nehéz elképzelni, hogy még az idén nyélbe üthetik a Brüsszel által szorgalmazott úgynevezett kötelező érvényű egyezményt, ami megnyitná az utat Szerbia gyorsabb felzárkózása előtt, s ami amolyan fából vaskarika lenne. Mindkét fél, a szerbek és az albánok is a maguk felfogása szerint értelmeznék: az albánok mint hivatalos elismerést, a szerbek mint olyan átmeneti egyezményt, ami nem jelenti a Koszovó államiságának elismerését. Ivica Dačić ugyancsak borúlátó e tekintetben, elismeri, hogy még nagyon távoliak az álláspontok.

Ezért helyezik minden reményüket az orosz testvérbe, tőlük várva segítséget a diplomáciai küzdelemben, ezért kiáltották ki „történelminek” Aleksandar Vučić és Vlagyimir Putyin együttes menetelését a győzelem napi katonai parádén, mintha az orosz elnök első számú szövetségesének tekintetné Vučićot. Ennek azt kellett szimbolizálnia, hogy Moszkva kiáll Szerbia mellett, és ellensúlyozza a Koszovónak nyújtott amerikai meg általában nyugati segítséget.

Még nem tudjuk, hogy ebből a bonyolult sakkjátszmából melyik fél fog győztesen kikerülni.”