Megmondók helycseréje

„A politikai-közéleti online véleményvezérség szavatossági ideje sem hasonlít a régihez. Megmondók születhetnek gyorsan – hirtelen jött megosztások, hirdetések, fizetett tartalmak révén –, de ezzel párhuzamosan a vélemények inflálódnak is. A sebes, tömeges megszólalási és véleményalkotási lehetőséggel a vélemények heterogenitása áll elő, és így megvan a veszélye annak, hogy egy tegnapi megmondó holnap már kevéssé tud tartós referenciapont maradni.

Nem véletlen, hogy a digitális fordulat előtti világ véleményvezéreinek egy része igyekszik védeni kompetenciáját és megmondó szerepét. Még hangosabbak lesznek, szerepléseik során kínosan nagyokat mondanak. Persze, a vélemények digitális versenyében muszáj is egyre nagyobbakat mondani, kell a kattintás, »mert ha nem én, akkor más« nyeri az aznapi, ugyanarra a témára vonatkozó látogatottsági versenyt. A »régi világ« megmondói most ugyanazt a monopólium-elvesztést élik meg, mint amikor a kommentátorkodás a rádióról átkerült a tévére, most pedig onnan az online-ra. Talán csak az lehet jó hír nekik, hogy egy darabig a különböző platformoknak meglesznek az éppen odaillő véleményvezéreik, éppen úgy, ahogy korábban is voltak sztárjaik az egyes generációknak és politikai szubkultúráknak.

De szokni kell: nem hamarosan, hanem mindennap egy új világ köszönt be.”