Legyen több eszed!

Aronyos történet, kedves dolog ilyesmit is olvasni! Amúgy meg csak egyet lehet érteni az egyház tiszteletével - méltó képviselőiről nem is beszélve. Méltatlanok meg mindig is voltak és lesznek is, mert - ez ebből a kis históriából is szépen látszik - hogy a papok is emberek...

A székely falvakban a katolikus papokat nagy tisztelet övezte, mondhatni a legnagyobb, mert tisztelet tekintetében ő volt az első. A plébános! Utána következett az iskolaigazgató úr és csak azután a rendőrparancsnok úr! Történt, hogy Küküllőkeményfalvára egy frissen szentelt fiatal plébánost helyeztek ki. Olyan fiatalt, hogy arcát borotva még nem illette, de a lányok és asszonyok titokban mind szerelmesek voltak bele. Fiatalságával együtt járt a pajkossága, közvetlensége, víg kedélye és mulatáshoz való hajlama. Egy alkalommal a fiatalok májálisoltak kint a Gyuri kertben, közöttük a fiatal plébános is. Ha már ott volt a plébános, oda vonzotta nem csak a lányokat és fiatal asszonyokat, hanem a vénasszonyokat is. Ittak, ettek, táncoltak, énekeltek és mikor már a kedélyek magasba csaptak, elkiáltotta magát a plébános: – Küzsgyünk meg, kedves híveim! A legények egy darabig hezitáltak, de amikor a plébános felkapott közülük egyet és a földhöz vágta, ráálltak a dologra. A vénasszonyok próbálták megakadályozni, körbevették a legényeket. – Nehogy a plébános urat meggorombítsátok te, ebadta toprongyosai! Csakhogy a plébános úr sem tudott veszteg ülni és azzal fokozta a helytelenséget, hogy a következő legényt is földhöz teremtette. Nosza ugrott egy s a másik sem késlekedett s ölre ment a pappal! Ez a legény a legkeményebb volt az egész közül és Mózes névre hallgatott, de Mókának becézték. Móka juhász volt s egy kicsit félkegyelmű is. „Megtéröngette” úgy a plébánost, hogy a csontjai is ropogtak, szakadt róla a kabát s az ing! Már vágta volna földhöz, de az asszonynépség körbevette és belecsimpaszkodva megakadályozták. Akkor hangzott el Boris keresztanyja szájából a híres intelem, melyből a szólásmondás született és amelyet még száz év múltán is emlegetnek Keményfalván: – Móka, Móka, legalább neked legyen több eszed, mint a plébános úrnak! Sebők Mihály

Ez kedves :-) Nyithatna a mandi vmi mese-, vagy anekdótakuckót is végre, mert kellene egy hely, ahol kissé megpihenhetne a lélek a sok agymenés közepette.

Elolvastam ez egészet. Szép történet. Kifejezi a katolikus hozzáállást: a papot nem elsősorban a személyes erényei miatt tiszteljük, hanem mert az ő tiszteletben tartása az Anyaszentegyház és a szent rend tiszteletének záloga. Assisi Szent Ferenc híres volt ennek a kimutatásáról. Volt, hogy megcsókolta egy pap lovának a patáját.