Lehet egy antiszemita egyszerre zsidómentő is?
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
A magyar választók akaratával kéretlenül dacolni szánalmas.
„Értelmiségiek hosszú sora szerint, akik Angela Merkelnek írtak levelet a minap, Európának nem emiatt kell aggódnia. Az antiszemitizmust nem Párizsban vagy Kijevben kell keresni! A fenti borzalmaknál ugyanis sokkal nagyobb veszélyt jelent a magyar kormány George Sorosról szóló kampánya. Legutóbb a Jerusalem Post cikke mutatott rá arra, hogy nem csak Orbán, hanem Netanjahu is küzd Soros ellen, az ellenszenvük alapja nem a milliárdos származása, hanem sokkal inkább a tevékenysége, amivel – mások mellett – Magyarország és Izrael identitását, sőt biztonságát is veszélyezteti. A Soros által pénzelt NGO-hálózat ugyanis nagyobb erőforrásokkal és befolyással rendelkezik, mint nem egy kormány vagy nemzetközi szervezet, így tevékenységük szuverenitásbeli, sőt, nemzetbiztonsági kérdés. A Jerusalem Post szerzője azt a nyilvánvaló összefüggést sem hallgatja el, hogy az illegális migráció, az iszlamizáció megfékezése, a párhuzamos társadalmak kialakulásának megakadályozása többet ér az új antiszemitizmus ellen, mint a sopánkodás.
A már említett levélírók természetesen nem ok nélkül hordanak össze mindent a magyar kormány ellen. A korábban leleplezett Soros-módszer szerint alá akarják ásni a stratégiailag fontos német–magyar gazdasági kapcsolatokat. Az ugyanis sokak szemét szúrja, hogy hiába kritizálja Budapestet gyakran a német baloldal, a német nagyvállalatok továbbra is jól érzik magunkat hazánkban. A migrációs politikát illető véleménykülönbséget leszámítva ugyanis nagyjából minden rendben Budapest és Berlin között. Nem a levélírók az elsők, akik ki akarják dobatni a Fideszt az Európai Néppártból. Folyamatos a nyomásgyakorlás balról, valamint a Néppárt liberális kisebbsége részéről. Valójában persze tudják, nincs esélyük. Melyik párt ne akarná soraiban tudni Európa egyik legnagyobb legitimációval rendelkező kormánypártját? Persze, viták vannak. De közben Szájer József a Néppárt frakcióvezető-helyettese, Gál Kinga az alelnöke, Járóka Lívia az EP néppárti alelnöke, a bajor Manfred Weber néppárti frakcióvezető pedig Budapesten kampányolt Orbán Viktornak. Ha a Néppártnak nem lenne szüksége a Fideszre, és ha a Fideszre nem lehetne számítani, akkor nem is lennének ilyen erős pozíciói.
A fenti kritikákból kivilágló vakság és elfogultság életveszélyes Nyugat-Európára. A magyar választók akaratával kéretlenül dacolni pedig szánalmas.”