A baloldali sajtó ismét kiforgatta Orbán Viktor szavait
A HVG, a Telex és a 444.hu is „lehagyta” a miniszterelnök gondolatmenetének a végét.
Az unió illiberálisabb, mint Magyarország – egyáltalán nem veszi figyelembe az európai polgárok akaratát.
„Elhangzanak még a szokásos vádak az illiberális demokráciáról, a sajtó egyoldalúságáról és hasonlókról. Ami az illiberális demokráciát illeti, amit erről Orbán mondott, az gazdaságtörténeti igazság. Minden felzárkózó országot – bár rendszeresen voltak többpárti választások – évtizedeken keresztül azonos pártformáció irányított. Az »egypártrendszer« azonban nem jelent automatikusan felzárkózást, vagy gazdasági fellendülést, amire a legjobb példát éppen az Európai Unió adja. Az unió is illiberális demokrácia, sőt sokkal illiberálisabb, mint Magyarország vagy Lengyelország, mert – mint számos népszavazás eredményének elutasítása mutatja – egyáltalán nem veszi figyelembe az európai polgárok akaratát (gondolok itt a népszavazásokon elutasított, de a végén mégiscsak bevezetett maastrichti és lisszaboni szerződésre). Ám Brüsszelben az emberek véleményének negligálását nem illiberális demokráciának, hanem „demokráciadeficitnek” nevezik. A baj csak az, hogy ez a »demokráciadeficit« nem gazdasági fellendüléssel, hanem válságok sorozatával jár. Ami meg a sajtó egyoldalúságát illeti, bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. Nézzük csak meg a legutóbbi nyugat-európai választásokon milyen formában szerepeltek a médiában a nem fősodratú pártok. A fő iránytól eltérőket eleve szélsőségesnek, bal- és jobboldali populistának nevezték, számos esetben kiegészítve a szokásos jelzőkkel (xenofób, homofób, rasszista, antiszemita stb.). Ehhez képest Magyarország a sajtóegyensúly bajnoka.
Európa »orbanizálása«, ami tényszerűen kifejtve a nemzetállamok együttműködésére épülő integrációt jelenti a jelenlegi birodalmi elképzelésekkel szemben, nem vadonatúj felvetés, ez volt Charles de Gaulle elképzelése is, a »nemzetek Európája«, amelyben elutasította a nemzetek feletti (szupranacionális) szerkezetet, és a nemzetállami együttműködés rendszere mellett szállt síkra. Meg kell jegyezni, hogy minden mai jelentősebb európai projekt, például az Airbus vagy az ITER (a fúziós erőmű kutatása) nemzetállami együttműködésen, vagyis kormányközi megállapodásokon, nem pedig nemzetek feletti döntéseken alapszik.”