Nem mondható ez el azonban a balkáni országokról, ahol egyértelműen a legrosszabb eredmények születtek.
Krekó szerint »nem meglepő, hogy a kutatás a Nyugat- Balkánon mutatta ki a legerősebb sérülékenységet a dezinformációval szemben, hiszen ebben a régióban egyszerre adottak a nem kellően plurális médiaviszonyok, a mély, történelmileg beágyazott etnikai konfliktusok, és az ezen problémákra részben ráerősítő, tehát az etnikai identitástudatot tüzelő állami politika és az oktatási rendszer. A délszláv háborúk időbeli, és Oroszország, illetve Törökország térbeli közelsége is fontos, akik maguk is fontos szereplők a régió álhírpiacán.«
Magyarország azonban a rangsor 26. helyén közelebb áll Albániához és Törökországhoz, mint az élmezőnyhöz. Lengyelország és Csehország is előttünk végzett, így saját régiónkhoz képest is alulteljesítettünk. A kétéves kutatás lehetőséget adott a vizsgált területek javulásának, illetve romlásának a mérésére is 2016 és 2018 között, Magyarország az utóbbi két évben jelentősen sokat romlott mind a sajtószabadság, mind a dezinformálhatóság szempontjából.”