Magyar Péter ennek nem fog örülni: a nyugdíjasok elsöprő többsége elutasítja a sértő kijelentéseket
Raskó György szavainak megítélése túlmutat a hagyományos politikai törésvonalakon – hívta fel a figyelmet a Századvég kutatásában.
A kétéves kutatás lehetőséget adott a vizsgált területek javulásának, illetve romlásának a mérésére is 2016 és 2018 között, Magyarország az utóbbi két évben jelentősen sokat romlott mind a sajtószabadság, mind a dezinformálhatóság szempontjából.
„Krekó Péter szociálpszichológus szerint »a kutatások azt mutatják, hogy a dezinformáció és az álhír terjedéséhez a kedvező környezetet elsősorban a torz nyilvánosságviszonyok, az erős társadalmi feszültségek, a társadalmi, politikai, vallási, etnikai ellentétek, azaz általában az erős polarizáció és elfogultság teremtik meg. Fontos ugyanakkor a kritikai képességek szerepe is, amiben az oktatás szerepe lényeges: az analitikus gondolkodás erősítése kísérletek szerint felvértezheti az embereket az álhírekkel, összeesküvésekkel szemben.«
Ezt igazolni látszik, hogy az északi államok — köztük Dánia, Finnország és Svédország — bizonyultak a legkevésbé befolyásolhatónak, köszönhetően a rendkívül magas oktatási színvonalnak és a sajtószabadság kiemelkedő állapotának.
Közép-Európa északi és nyugati része sem szégyenkezhet a felmérés összesített rangsorában, Belgium, Németország, az Egyesült Királyság illetve Ausztria is szép eredményeket ért el.
Nem mondható ez el azonban a balkáni országokról, ahol egyértelműen a legrosszabb eredmények születtek.
Krekó szerint »nem meglepő, hogy a kutatás a Nyugat- Balkánon mutatta ki a legerősebb sérülékenységet a dezinformációval szemben, hiszen ebben a régióban egyszerre adottak a nem kellően plurális médiaviszonyok, a mély, történelmileg beágyazott etnikai konfliktusok, és az ezen problémákra részben ráerősítő, tehát az etnikai identitástudatot tüzelő állami politika és az oktatási rendszer. A délszláv háborúk időbeli, és Oroszország, illetve Törökország térbeli közelsége is fontos, akik maguk is fontos szereplők a régió álhírpiacán.«
Magyarország azonban a rangsor 26. helyén közelebb áll Albániához és Törökországhoz, mint az élmezőnyhöz. Lengyelország és Csehország is előttünk végzett, így saját régiónkhoz képest is alulteljesítettünk. A kétéves kutatás lehetőséget adott a vizsgált területek javulásának, illetve romlásának a mérésére is 2016 és 2018 között, Magyarország az utóbbi két évben jelentősen sokat romlott mind a sajtószabadság, mind a dezinformálhatóság szempontjából.”