Mi, magyarok szeretünk gyűlölködni, mindaddig nem engedjük el gyűlöletünk tárgyát, míg újat nem kapunk helyette.
„Valamelyest ráfizetéses üzletnek bizonyult a külhoni voksvadászat, hiszen minden erőfeszítés ellenére a környező országok potenciális levélszavazóinak kevesebb mint tíz százaléka élt a lehetőséggel. (...)
A fenti jelenségekről írva a minap abban reménykedtem, hogy a számok és a józan ész képes szertefoszlatni a kilóra megvett, a magyarországi polgár jövőjét fenyegető határon túli magyar sztereotípiáját; vagy legalább enyhíti a forrongó indulatokat és gondolkodásra készteti azokat, akik oly könnyen szórják a mocskot-átkot saját nemzettársaikra. De aztán elolvastam a kommenteket a cikk online változata alatt.
Ezek is csak azt a szörnyű sejtelmet igazolják, hogy mi, magyarok szeretünk gyűlölködni, mindaddig nem engedjük el gyűlöletünk tárgyát, míg újat nem kapunk helyette. A választási eredménytől lesújtott, reményvesztett baloldali választótáborban folyamatosan megfogalmazódik a kérdés, miként lehetett ennyire sikeres a kormányzat gyűlöletpropagandája, miként lehetett ennyi embert elhülyíteni a migráns- és Soros-veszéllyel. Talán úgy, ahogy a baloldalon a székely lett az ügyeletes mumus. Mert gyűlölni nemcsak tudunk, szeretünk is mi, magyarok – ideológiai-politikai hovatartozástól függetlenül.”
Kaliforniában szavazást rendeznek egy, a drogbűnözőkkel és tolvajokkal szemben laza törvény eltörlésére, de Soros csak azért is beleáll az ügybe, a törvény megmaradása melletti kampányt támogatva.
Mutatjuk, hogyan uralja le Soros György az amerikai intézményeket, közvetve támogatva a demokratákat.
Határokon átívelő erő kovácsolása a rendezvényen: érkeznek a határon túli magyarok képviselői.
A jobboldal felháborodását fejezte ki, hogy az amerikai üzletember beleszól az olasz belpolitikába az anyagi juttatásokkal.
A sikertelenségnek meg a folyamatos pofára eséseknek az elegye borzalmasan frusztrálttá és gyűlölködővé tette őket.
A műsorvezető szerint „az emberek gépekkel való pótlása – az élet minden területén – hamvába hullt utópia.”
Sem Niedermüller Péter, sem a veje, Horn Gábor nem tudott magyarázatot adni a történtekre.
Tizenegy éves kor előtt egyetlen gyereknek sem lenne szabad telefont birtokolnia.
