Heller Ágnes ezúttal abban látja az ellenzék esélyét, ha egységesen beállnak Márki-Zay Péter mögé.
„Az eddig csúfosabbnál csúfosabb vereséget hozó helleri elképzelések után itt a filozófus legújabb mesterterve. Heller Ágnes szemmel láthatóan semmit sem bíz a véletlenre, már most egy olyan javaslatot eszelt ki, mellyel előre borítókolható az ellenzék 2022-es bukása. Az egykor szebb napokat látott Heller Ágnes ezúttal abban látja az ellenzék esélyét, ha egységesen beállnak Márki-Zay Péter mögé, akit már mint »alapító atyát« nevez meg.
Heller Ágnes mitsem törődve eddigi ötleteinek kudarcaival, ismét javaslatot tett az ellenzéknek arra, miként kéne folytatniuk a politizálást az elkövetkezendő években. Az Élet és Irodalomban »Második szombat« címmel közölt írásában a filozófus elárulta, hogy maga is részt vett az elmúlt hetek megmozdulásain, ahol szerinte a népakarat nyilvánult meg.
Heller Ágnes ezután hosszasan sorolta, hogy szerinte mit akar a nép, amely az elvesztett választás után felismerte, hogy az ellenzék becsapta. Mint írta: »talán ez az elvesztett választás volt, amiről Churchill mondta, hogy áldás álruhában. (…) A tüntető tízezrek zöme olyan emberekből állt, akik a választás után arra a következtetésre jutottak, hogy impotens pártok nem tudnak szabad Magyarországot nemzeni.«
A filozófus szerint a szónokok mindannyian pontosan tudták, mit kellene tennie Orbán Viktor ellen, de ehhez egy párt kellene. »A Fidesz leváltása politikai aktus. Ehhez politikusokra van szükség. A politikához tehetség, hivatástudat, szakmai felkészültség, helyismeret, folyamatos munka szükségeltetik.« – sorolta újszerű meglátásait Heller Ágnes.
Heller Ágnes arról is írt, hogy a vele együtt tüntető tömet ugyan nem bízta meg őt ezzel, de közös véleményüket, vitaanyagként közre adja. Szerinte egyetlen, új ellenzéki párt kell, melyet Egységes Magyar Ellenzéki Pártnak nevezett el. Ehhez véleménye szerint mindenki csatlakozhatna, aki akar, pártpolitikusok is.
A filozófusasszony szerint abban nem egyeztek meg, hogy az új párt az ellenzékiek alternatívájaként, vagy azokat befogadó ernyőpártként működjön-e, de abban igen, hogy ki legyen az alapító. »Mindenki egységesen Márki-Zay Pétert, aki egy fél év leforgása alatt vált országos politikussá, nevezte meg mint alapító atyát, persze feltéve, hogy vállalna ilyen súlyos megbízatást.« – elmélkedett Heller Ágnes.”