Beszéljünk a „gyűlöletpropagandáról”!

„A sajtószabadságot a cenzúra segítségével megoldani akarók amúgy is személyes kedvenceim, mert annál mulatságosabbat elképzelni sem tudok, amikor a szélsőségesen toleráns liberálisok arról csevegnek, hogy szerintük attól lesz szabad a sajtó Magyarországon, ha tilos lesz megírni azokat az eseteket, amikor például Franciaországban szilveszter éjszakáján ezernél is több autót gyújtottak fel a hálás bevándorlók, vagy hogy Svédországban már kézigránátokkal támadják a rendőrségeket a skandináv országban élő szakavatott kollégáik, a Németországban egyre szaporodó no-go zónákról nem is beszélve. De biztosan az is tiltott lesz, hogy beszámoljunk azokról a kis színesekről, hogy Amszterdamban kóser éttermeket támadnak meg olyan Közel-Keletről érkezett fiatalok, akiket borzasztóan elkeserít, frusztrál és felháborít, hogy zsidók is élnek Európában.

Szeretem ezeket a liberálisokat és a sajtójukat, mert ha ők nem lennének, még akár az a csúfság is megtörténhetne velem, hogy gyengébb pillanataimban elkezdeném sajnálni őket amiatt, hogy nincs képviseletük Magyarországon. Sőt, lassan sehol a világon.

De mert nap mint nap látom, milyen hazugok és álszentek, egy csöpp együttérzést sem tudok magamból előcsikarni.

Mert nem csak azt látom, hogyan fröcsögnek gyűlölködve, de azokat a híreket is, mint ez a legutóbbi, ahol egy vélhetően egy egzotikusan távoli országból származó fiatal bevándorló a nadrágja szíjával szándékozott fényes nappal hurkásra verni és egyben móresre tanítani egy kipát viselő fiút Berlinben, mivel zsidónak hitte. Utólag kiderült, hogy az áldozat nem zsidó, hanem izraeli arab, és csak azért viselt kipát, hogy bebizonyítsa, nincs mitől félni zsidóként Németországban. Nem sikerült neki.

Ennek ellenére nem látom, hogy azok a liberálisok, akik 5-6 éve még a magyar zászlóba, a Himnuszba, de akár a reggeli napkeltébe is azonnal képesek voltak belelátni a Fidesz antiszemitizmusát, most kongatnák a vészharangot.”