Amikor a kisebbségek védelmének ügye százötvenezer aláírásnál járt, a Demokratikus Koalíció alelnöke büszkén számolt be arról, hogy a határon túli magyarok szavazati jogtól való megfosztását célzó kezdeményezésüket kétszázezren támogatták.
„Magyarország félmillió aláírás összegyűjtését vállalta, ami az ország lakosságának öt, a választásra jogosult közel nyolcmillió embernek hat és egynegyed százaléka. Ha tíz emberből csak egy gondolja úgy, hogy támogatandó a cél, meg is van a kellő számú szignó. Ezzel szemben nemrég Vincze Loránt, a FUEN elnöke azt közölte lapunkkal, hogy Magyarországról százötvenezer aláírást adtak le. Az ügy a választópolgárok két százalékának sem keltette fel az érdeklődését. Pedig veszítenivalónk nincs, anyagi áldozatot sem kell hozni. Magyarország egyetlen lakosát sem fenyegeti a veszély, hogy elveszik a nyugdíját az »idegenek«, a »magyarul beszélő románok«, hogy erőszakosan kitúrják az állami finanszírozású egyetemi helyekről, hogy sunyin eléfurakszanak a kórházi várólistán. Az sem valószínű, hogy drágább lesz miattuk a napi betevő kenyér és a mobilnet. A FUEN kezdeményezésének támogatása egy percünkbe kerül – tömegek töltik ennek a sokszorosát parttalan gyalázkodással a világhálón nap mint nap.
El lehet töprengeni azon, hányan adnák aláírásukat az efféle »ósdi« dolgoknál menőbb, trendibb ügyekért, de még elgondolkodtatóbb egy másik adat.
Amikor a kisebbségek védelmének ügye százötvenezer aláírásnál járt, a Demokratikus Koalíció alelnöke büszkén számolt be arról, hogy a határon túli magyarok szavazati jogtól való megfosztását célzó kezdeményezésüket kétszázezren támogatták.
Most tekintsünk el attól, hogy a demokrácia és az européerség jelszavaival házaló párt szerzett jogot szeretne elvenni arra a hamis állításra alapozva, hogy a határon túliak nem viselik szavazatuk következményeit. Nézzük pusztán a tényeket, amelyek pőrén megmutatják, hogy az indulat, a gyűlölet, a kirekesztés, a valami elleni fellépés nagyobb mozgósító erővel bír, mint egy szép ügy támogatása. A Minority Safepack sikeréért nem törik össze magukat a magyar pártok. Alig beszélnek a kezdeményezésről, aktivistáikat sem küldik a forgalmas terekre aláírást gyűjteni, az interneten sem látszik nyoma erőfeszítésüknek. Ellenben a szavazati jog megvonásáért jó néhány csoport létrejött. (Az egyik, a DK-hoz hivatalosan nem kötődő, de tízezrek által követett Facebook-csoportot be is mutattuk annak kapcsán, hogy egy közkedvelt bejegyzése lopott fényképre és hazug mondatokra építve uszított a határon túliak ellen.)”
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Egy angliai oktatási kezdeményezésben már kisgyermekekkel ismertetik a baloldali rasszelméletek és identitáspolitika alapjait.
Megint félteni kezdték az Európai Unió egységét.
Európában hárommillióan, Magyarországon 251 ezren élhettek volna tovább.
Pozitív jelzéseket lát Brüsszel azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péterék támogathatják Ukrajna EU-integrációját.
Az orosz elnök ismét a NATO keleti bővítésével magyarázta a háború kirobbanását, Zelenszkijjel pedig csak egy tartós békemegállapodás után ülne le tárgyalni.
Az elmúlt napok kristálytisztán bizonyították azt, hogy a függetlenobjektivitás öndefiníciója mennyire képmutató hozzáállás volt.
Minderről és a generációs szegénység évtizedek óta sikertelen felszámolásáról is szó esett az Apor Vilmos Katolikus Főiskola által rendezett konferencián. Setényi Jánost, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetőjét kérdeztük az elhangzottak kapcsán.
