Óvakodj Bannontól!

„És akkor most nézzünk bele egy kicsit Steve K. Bannon előéletébe! Kitűnő egyetemek és a katonaság elvégzése után Bannon munkáját befektetési bankárként kezdte. Pontosabban a Goldman Sachsnál befektetési bankárként. Aztán 1987-ben New Yorkból Los Angelesbe tette át a székhelyét, hogy a bank jelenlétét bővítse a hollywoodi szórakoztatóiparban. Amelyet talán nem csak e sorok írója nevezne nem igazán Le Pen- vagy Matteo Salvini-kedvencnek.

Két évig dolgozott ott, majd alelnökként mondott búcsút a Goldman Sachsnek. Ezután alapította meg saját cégét, amely öt tévéshow-ban vásárolt részesedést, beleértve a Sein­feldet, ahonnan még ma is kap juttatást. Anyacégével távozása után is kitűnő kapcsolatokat tartott fenn. És most ugorjuk át életének közismertebb állomásait, mint a Breitbart News alapítását és irányítását, valamint főtanácsadói pozícióját Trump mellett!

Ehelyett nézzük inkább »elvhűségét« hiszen egyik »vonala« köztudottan az iszlámellenesség. Bannon tavaly októberben beszédet tartott a washingtoni Hudson Intézetben. Donald Trump elnök első külföldi útjának első állomásáról, Szaúd-Arábiáról beszélve méltatta főnökét. Idézzük őt szó szerint, mert így hitelesebb: »Fontos volt a muzulmán világnak. Fontos volt az arab világnak. Fontos volt mutatni azt, hogy az Egyesült Államok szívével-lelkével ott áll.«

Majd rátért arra, hogy az amerikai–szaúdi csúcs után pár héttel Rijád és az Egyesült Arab Emírségek eszkalálták vitájukat Katarral. Azt a tényt, hogy Bannonnak egész véletlenül épp az Egyesült Arab Emírségekkel vannak pénzügyi kapcsolatai, hessegessük el a fejünk fölül. A Hudson Intézetben azt is mondta még: »Ma a világon a legfontosabb dolog a katari helyzet.«

Neki. Ami különösen érdekes akkor, ha fellapozzuk a The New York Timest, amely abban az időben idézte Jared Kushnert, Trump elnök ortodox zsidó vejét, aki azt mondta Bannonról, hogy »jó cionista«.

E beszéd után az ott szintén előadást tartó Leon Panetta, Obama volt elnök védelmi minisztere a sajtó előtt azt mondta, Bannon politikája totálisan alkalmas az iszlamista szélsőségesek toborzására. Nagyon riasztó lenne, ha a végre erősödő európai jobboldal olyan ember kezébe tenné sajtóját és helyezné bizalmát, aki lelkes foci­drukkerként fejezte ki csodálatát a dzsihadisták vahabista-szalafista ideológiáját Európában is teljes erővel támogató, Jement és népét már három éve bombázó Szaúd-Arábia iránt. Ami homlokegyenest ellentétes az európai jobboldali pártok ideológiájával és politikusaik minden mondatával.”