Nincs vége: Karácsony Gergely visszaszólt Bochkor Gábornak
A főpolgármester bocsánatkérést vár a rádiós műsorvezetőtől.
Az égiek elorozták hősünk józan eszét.
Karácsony Gergely idén március 15-én olyan kijelentést tett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, amiért a legvérmesebb totalitárius demagógok is kéztördelve és pirulva kérnék választóik elnézését (egészen a hatalomátvétel napjáig).
Egy választási kampány kellős közepén azt mondta, hogy
Idézem:
„Ma Magyarországnak olyan Alaptörvénye van, ami nem legitim. Ami az én értelmezésem szerint, politikai, erkölcsi értelemben semmis. Az, hogy jogi értelemben le lehet vezetni, hogy ezt jogszerűen fogadták el és a jogot szembeállították az igazsággal, az nem az én problémám. Majd oldja meg, aki akarja (…), miniszterelnökként én arra kérek mandátumot az emberektől, hogy ezt az alaptörvényt én ki akarom dobni a kukába.” – De amíg nincs másik, addig kénytelen lesz ezt betartani – vetette ellen Rónai Egon, mire a politikus rávágta: „Nem!” – „Akkor alaptörvény nélkül, törvényesség nélkül működne Magyarország?” – „Igen” – felelt lelkesen a miniszterelnök-jelölt.
Karácsony azt is kifejtette a meglepett műsorvezetőnek, hogy szerinte a miniszterelnöki mandátum feljogosítja arra a kormányfőt, hogy ne tartsa be az Alaptörvényt. Amikor a műsorvezető megkérdezte tőle, hogyan lehet egy országot alkotmány nélkül kormányozni, csak annyit válaszolt: „Nagyon egyszerűen”.
Ahhoz, hogy egy országon nagyon egyszerűen lehet kormányozni alkotmány nélkül, kétség sem fér, de a kijelentés más kérdéseket hagy nyitva előttünk: Karácsony Gergely vagy nincs tisztában a jogállam fogalmával (amit politológusi végzettségére tekintettel nem hinnék), vagy nagyon is komolyan gondolja azt, amit mondott.
Egy jogállamban a közhatalom alá van vetve a jognak, az úgynevezett hatalmi ágak elkülönülnek, és a népakaratra való hivatkozással nem lehet bármit megtenni. Aki a legfelsőbb szintű jogforrást, az Alaptörvényt készül lábbal tiporni, az az abból levezethető összes jogszabályt, vagyis a magyar jogrendszer egészét tekinti semmisnek.
Karácsony úgy kéri a választók bizalmát, hogy a „népre” mint absztrakcióra tekint; és burkoltan tagadja a népképviseleti felhatalmazás elvét, miközben a „nép” nem létező általános akaratára (volonté générale) hivatkozik, amely szerinte korlátlan hatalomra jogosít.
A vérszemet kapott populista figyelmét vélhetően elkerülte az a tény, hogy a kormány hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, tehát, amikor semmisnek tekinti az Alaptörvényt, azt állítja, hogy esetleges felhatalmazását a jogállam totális és azonnali lebontására használná fel. Lehet ezen köntörfalazni, de ez a helyzet.
és innen ered az a magasabb már-már transzcendens legitimáció, ami előtt porrá válik a magyar jogrendszer. Szavainak ihletettségét én ennél egyszerűbb oknak tulajdonítom: az égiek elorozták hősünk józan eszét.
A könnyed viselkedéséről ismert honatya (Isten óvja Magyarországot!) egy nyegle vállrándítással azt tette még hozzá mondandójához, hogy őt nem érdekli, hogy mit szólnak majd a jogászok ahhoz, amit tenni készül az esetleges beiktatása után.
Vegyük sorra, vajon mire gondolhatott a költő.
A népszuverenitás megtestesítője a miniszterelnök? A legfelsőbb jogforrást jelentő Alaptörvény illegitim, tehát nem korlátozza semmi a kormány hatáskörét? Az alkotmányozó hatalom illegitim és az is mindegy, hogy mit szólnak „a jogászok” a Vezér, a kormányfő politikájához? (Feltételezem, nem lenne másra igény, mint amit egy mégoly nagyszerű intellektus papírra vetett egy rosszabb pillanatában: „A Führer a joggal való visszaélés ellen védelmezi a jogot, amikor veszély esetén führeri minőségében legfőbb bíróként törvényt alkot.”)
Karácsony Gergely a fenti elképzeléseit nem most hangoztatta először. Korábbi megfogalmazása szerint Orbán Viktor 2010-ben esküt tett a Magyar Köztársaság alkotmányára és „az első percben beletörölte a lábát. Én ugyanezt fogom tenni a Fidesz Alaptörvényével”. Igen, azt mondta, hogy a „Fidesz Alaptörvényével”… Itt válik lehetetlenné a nemzeti többes szám első személy használata, amivel az Alaptörvény nemzeti hitvallása is kezdődik: „Mi, a magyar nemzet tagjai...”. Felmerül a kérdés, hogy a nemzeti büszkeségünket kifejező preambulumba, az ezer éves államiságunkat kifejező címerbe, vagy épp az alapvető jogokba akarja törölni a talpát Karácsony?
A kijelentése egyértelművé teszi, hogy semmibe veszi Magyarország jogrendjét, és a legfelsőbb szintű jogforrást egy adott párt politikai termékének minősíti, világossá téve, hogy nem a nemzetet tartja szuverénnek, hanem saját magát; mert ahol az ő talpa végződik, ott kezdődik a jogállam.