Donald Trump abban bukhat, amiben a legjobb

„Akad, aki emlékezik még a Clinton-évekre, a fehér házi gyakornokra, Monica Lewinskyre? Ez a kapcsolat uralta a sajtót annak idején, Clintont a Kongresszus beperelte, kis híján eltávolították a Fehér Házból.

Trump most hasonló cipőben jár? Igenis, meg nem is. Ahogy elemzők mondják, Trump nem Assisi Szent Ferenc. A választók pontosan tudták, kire szavaznak. Nem érdekelte őket Trump magánélete. Végezze el a munkáját, teremtsen állásokat, javítsa a gazdaságot, a többi nem érdekes. Ezt az álláspontot igazolja, hogy a botrányok közepette is emelkedett Trump népszerűsége, jelenleg 42 százalékon áll. Hívei pedig egyébként is meg vannak arról győződve, hogy hősük ismét a kamuhírek és a háttérhatalmak összeesküvésének áldozata.

Amerikában korábban elvárták, hogy az ország elnöke példát mutasson, egyfajta morális vezető is legyen. Elképzelhetetlen lett volna Mitterand francia elnök esete, akinek szeretője és házasságon kívül született gyermeke köztudott volt Franciaországban. Egy botrányos életű Berlusconit sem választottak volna meg az Egyesült Államokban, mert – legalábbis a felszínen – boldog családot, szerető házaspárt, tisztességes embert akartak látni az amerikaiak a Fehér Házban.

Ez az elv Trumppal végérvényesen megváltozott: három feleség, sok szerető, hazugság, lefizetés, durvaság, közönségesség.

A képmutatás azonban nyilvánvaló mind a bal-, mind a jobboldalon. Azok az evangéliumi keresztények, családi értékeket hirdető konzervatívok, akit Bill Clintont annak idején el akarták távolítani erkölcstelen élete miatt, most mélyen hallgatnak. Azok a liberálisok pedig, akik magánügynek tekintették Bill Clinton nőügyeit, most a leghangosabban ítélik el Donald Trumpot.”