A pániknak vége!

„A pániknak vége, térjünk észhez! S ez vonatkozik ránk is, a média embereire, sőt leginkább ránk vonatkozik!

A váratlan hódmezővásárhelyi vereség után az első 24 órában összevissza beszéltünk. Mintha a vásárhelyi fiaskó megváltoztatta volna hirtelen a világpolitikát vagy az európai helyzetet is.

Nem, nem változtatta meg. Európa legfontosabb, legégetőbb és legfélelmetesebb sorskérdése továbbra is a migrációs nyomás, illetve az erre adandó lehetséges válaszok. Magyarország pedig Európa része. Ráadásul ma éppen mi vagyunk Európának azon a részén, amelyiknek még nem ment el a józan esze, amelyikből még nem tűnt el végérvényesen az önfenntartás ösztöne, így nekünk még van esélyünk euró­painak, kereszténynek maradni.

Ne felejtsék el soha: egy brüsszeli zsűri azzal az indoklással utasította el Székesfehérvár jelentkezését az Euró­pa kulturális fővárosa pályázatra, hogy a város imázsfilmje »az antik görög és római hagyományokat, továbbá a zsidó-keresztény örökséget jeleníti meg«, továbbá »túl sok benne a fehér ember és a kereszt«, valamint »sehol sincs benne migráns és szegény«.

Ebben benne van minden. És ezt a mindent nem téveszthetjük szem elől. Ráadásul most már tisztán látszik, hogy nemcsak Brüsszelben, Berlinben, Párizsban (stb.) ment el a vezetők esze, de az ENSZ-ben is. Az ENSZ úgy döntött, hogy a migrációt alapvető emberi joggá fogja kinevezni, mindenki mehet, ahová akar, mert a migráció „jó és hasznos”, és ahol megjelenik a migráció, ott „csökken a bűnözés” – ez az ENSZ főtitkárának szíves közlése.

Most készülnek végleg felszámolni az általunk ismert, szeretett, élt és élhető világot, és pontosan ugyanazzal a penetráns arroganciával, kíméletlenséggel és halálos dühvel, ahogy elődeik és példaképeik, a jakobinusok és a bolsevikok akarták megváltoztatni a világot és végképp eltörölni a múltat. Ezek ugyanolyan elmebeteg társadalommérnökök, akiknek semmit sem számít a valóság és az emberek véleménye, ha egyszer az ESZMÉRŐL van szó. Most háború dúl, az európai társadalmak jövőéért, az európai civilizációért, az európai ember életteréért.

Háború dúl, s e háborúban ők vannak és mi vagyunk. Sajnálom, de ez a helyzet. Ők pedig idehaza Brüsszelt képviselik. Az elmeháborodottak, a társadalommérnökök világát. Évek óta nincs is más mondandójuk, minthogy majd ők visszavezetik Magyarországot Euró­pába, az unió közösségébe, majd ők felszámolják ezt a sok áldatlan vitát Brüsszellel stb., stb.

„Áldatlan” vitáink Brüsszellel kizárólag a migráció, a kvótarendszer, a befogadás, a kerítés körül zajlanak. És ők évek óta hangoztatják, hogy mindenben Brüsszel pártján vannak, és odakint európai parlamenti képviselőik mindig meg is szavaznak mindent, amivel a kormány idehaza szembemegy.”