Ebből még baj lesz: nem mindenhol győztünk a politikai korrektség felett

„Naponta aggódunk a bevándorlók svédországi integrációján, de az emberek semmit nem tudnak arról, hogyan halad nálunk az integráció. Ezen a területen csak rémhírek, hallomásból szerzett, adott esetben eltorzított, sötétre színezett történetek vannak. Pont, mint Nyugaton. Értelmes, a cigány és nem cigány embereket felnőttnek néző, adatokra támaszkodó vita nincs. Pont, mint bármely nyugati országban.

Miközben az évértékelő beszéd rengetegszer hangsúlyozza a demográfiai kérdések elsőrendűségét (»a demográfia alakítja a történelmet«), hazánk egyik legfontosabb demográfiai kérdéséről egyetlen egy félmondat hangzik el: »a felsőoktatásban tanuló romák száma kétszeresére nőtt«.

Ez persze siker, örüljünk is neki. De azért képzeljük el, mit gondolnánk egy nyugati politikus évértékelő beszédéről, aki a bevándorlást annyival intézné el, hogy egyre több muszlim tanul az egyetemeken.

Politikailag korrekt? Őrület? Abszurd? Képmutató? Nem hajlandó szembenézni a problémákkal?

És persze a politikailag korrekt hallgatáshoz a Nyugathoz hasonlóan nálunk sem kell sem szabadkőműves összeesküvés, sem Soros György – bár kétségkívül segít, ha egy gondnak csak a megemlítése is már szélsőjobbos elhajlásnak számít. Mert alapjában véve mélyen emberi tulajdonság, hogy nem szeretünk olyan problémákkal foglalkozni, amelyek nagyon bonyolultak, amelyekre nem nagyon tudunk megnyugtató megoldást, és amelyek úgy is csak évtizedek múlva fejtik ki hatásukat. Pontosan ezért olyan vonzó a politikai korrektség – és ezért olyan veszélyes is.”