Mi lett volna, ha?

2018. február 03. 12:04

Még akkor is, ha az uniós támogatások ellopása a NER része, a korrupció melegágya, ha hatástanulmányok bizonyítják, hogy egyetlen magyar kormány sem tudta hatékonyan felhasználni a forrásokat, s az ország versenyképessége közel sem javult annyival, mint amennyit a beáramló támogatások lehetővé tettek volna, a közösségi pénzek nélkül Magyarország messze nem ott tartana, ahol tart.

2018. február 03. 12:04
Szabó Brigitta
168 Óra

„Még akkor is, ha az uniós támogatások ellopása a NER része, a korrupció melegágya, ha hatástanulmányok bizonyítják, hogy egyetlen magyar kormány sem tudta hatékonyan felhasználni a forrásokat, s az ország versenyképessége közel sem javult annyival, mint amennyit a beáramló támogatások lehetővé tettek volna, a közösségi pénzek nélkül Magyarország messze nem ott tartana, ahol tart.

Hogy Orbán Viktor gazdasági szempontból biztonságban érezheti magát, abban nagy szerepe van annak a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 25 ezer milliárd forintnak, amelyet 2007 és 2020 között kapott és kap Magyarország az uniótól. Ha a kormányfő és az államtitkára olvasnák a magyar költségvetéseket, akkor látnák, hogy 2007 és 2013 között a Magyarország által befizetett és az EU-tól kapott pénzek egyenlege 8088,9 milliárd forint volt, 2014 és 2020 között pedig az előzetes számítások szerint 7080 milliárd forint lesz. Az egy főre jutó közösségi támogatásban jelenleg Magyarország áll az első helyen az uniós tagállamok között.

Persze nem kell hálásnak lenni, ha az kínos a magyar miniszterelnök számára, de azért azt is túlzó állítani, hogy nem is lenne miért.

A KPMG és a GKI Gazdaságkutató a Miniszterelnökség megbízásából készített egy tanulmányt a 2007 és 2013 közötti programozási időszakról, a 2015-ös kifizetéseket is belevéve, és a forrásfelhasználás hatékonysága mellett azt is megnézték, hol tartana Magyarország az uniós támogatások nélkül.

Csak néhány példa. A közösségi pénzek nélkül Magyarország nem kerülhetett volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól, és sokkal erősebben ki volna téve a nemzetközi mozgásoknak. Még mindig nem sikerült volna elérnie a gazdasági világválság előtti GDP-szintet, 2015-ben az uniós források hiányában a gazdasági növekedés 6,4 százalékkal alacsonyabb lett volna, mint azzal együtt. Az uniós támogatások nélkül a magyar gazdaság és a lakossági fogyasztás a vizsgált időszakban ugyancsak legalább 6 százalékkal kisebb lett volna. A leglátványosabb eltérés a beruházási pályában van. 2015-ben az uniós források nélkül 34,1 százalékponttal lett volna alacsonyabb a hazai beruházások volumene, másképp nézve a 2006-os érték 68,7 százalékára esett volna vissza.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 100 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nyugalom
2018. február 05. 13:44
Fantasztikus szakértő!
Vén Csataló
2018. február 04. 18:50
Na mert ti, retkes libsi taknyok aztán piszkosul értetek hozzá, hogy hogyan kell javítani az ország versenyképességét. Mindannyian meggyőződhettünk a “szakértelmetekről” 2002 és 2010 között, amikor sikerült fizetőképtelenné szakértenetek Magyarországot. Ez a ti szakmai referenciátok nyomorultak, úgyhogy kuss legyen!
vktzmnksr
2018. február 04. 16:54
AZ ÉLETNEK TÉNYLEG NINCS ÉRTELME KOPPENHÁGA (2018.február 4) - Évezredek pesszimistái válhatnak a mai naptól optimistává, hiszen beigazolódott, amit ők már régen sejtettek: az életnek tényleg nincs értelme. Egy dán tudósok által a befolyásos Nature magazinban publikált kutatás bebizonyította, hogy valóban nincs semmi keresnivalónk e sárgolyóbison. Mivel a kutatást vezető Fleming Ulrich professzor néhány hete öngyilkos lett, a cikk egyik társszerzője, Knut Larsen könnyek közt elmondta a nyilvánosságnak , hogy eredményeik globálisan érvényesek, tehát nem csak a koppenhágai egyetemeken nincs értelme az életnek hanem Bogotában, Bangkokban, vagy éppen Budapesten sem. Larsen professzor újságírói kérdésre finomított álláspontján, és elismerte, hogy azért Bangkokban mégis csak egy kicsit több, mint Budapesten.
kiss.istvan770
2018. február 04. 00:45
Ennek a libának a nyugati közgazdászok is hiába adják írásba, hogy a közép európai országok egyenlege pozitív, nincs mivel felfognia. Pl.: A német cégek is több nyereséget visznek haza, mint a támogatás. :)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!