Új helyzet

„A vásárhelyi kampány példája is jól mutatja, hogy az egyrészt központi üzenetek demagóg ismétlésén, másrészt a független jelölttel szembeni otromba lejáratási kísérleteken kívül eszköztelen a kormánypárt kommunikációs gépezete. Ezt pedig a megfelelően kiválasztott ellenzéki jelöltek mindenhol hasznukra fordíthatják: épp elég, ha rámutatnak ezek visszás mivoltára, amit független és hiteles pozíciójuk lehetővé is tesz. Márki-Zay ezt sikeresen hajtotta végre, aminek következményeként valójában mozgósító erőt sikerült kovácsolnia a személyét ért támadásokból.

Összességében három pontban foglalható össze, mi várható el a kormányváltás iránt ténylegesen elkötelezett ellenzéki pártoktól: helyben morálisan hiteles független jelölt támogatása; a frakció listás szavazatokból kijövő létszámának elfogadása (és ebből fakadóan a parlamenti munkához való konstruktív hozzáállás); a félelem és lejáratás logikáján alapuló kormányzati gépezettel szemben nem egy ellenkező előjelű, de hasonló logikájú kampány folytatása.

Ennyi feltétel együttes teljesítésének esélye továbbra is kicsi. Azonban a vásárhelyi eredmények után nem tehetik meg az ellenzéki pártok, hogy lemondanak 2018-ról, és saját pozíciójuk stabilizálására vagy éppen javítására koncentrálnak. A választók kifejezték akaratukat, miszerint változást akarnak, de nem bármi áron: csak akkor, ha adottak a biztosítékai egy a pártpolitikai logikát kontrolláló független logika érvényesülésének is. Ez az, amire a »függetlenek frakciója« nem csupán esélyt, de egyúttal biztosítékot is kínál.”