„A tüntetéseken többször elhangzott, hogy olyan dolgokat tanítanak nektek, amelyeknek semmi hasznát nem veszitek majd az életben. Ez azt jelenti, hogy a lexikális ismeretek tanítását radikálisan csökkentenétek?
A lexikális tudást nem kell teljesen kitörölni, vannak olyan dolgok, amiket meg kell tanulni. Arra is szükség van az életben, hogy az ember meg tudjon jegyezni egy szöveget, de a mostani rendszer nem erre épül, hanem arra, hogy minél több felesleges ismertet tömjön a diákok fejébe, koncepció nélkül.
Mennyivel csökkentenétek a jelenlegi heti óraszámot? Mi lenne az ideális?
Nehéz ezt megmondani, mert attól is függ, hogyan épül fel egy tanóra. A mostani óráknak változniuk kell, mert a jelenlegi 45 perc hosszabb, mint az ideális koncentrációs idő. Az óráknak alapvetően máshogyan kellene kinézniük, sokkal szabadabbak kellene lenniük. Mi egyébként azt mondjuk, a jelenlegi rendszerben az általános iskolában heti 25, míg a középiskolában heti 30 óra az, ami még elviselhető egy fiatal számára.
A tüntetéseket meddig tervezitek folytatni? Ha a kormány mondjuk holnap bejelenti, hogy tárgyal veletek, lemondjátok a következő demonstrációt?
Egy valós tárgyalási lehetőség lenne az, amit eredménynek tekintenénk. Ha annak a tárgyalásnak lenne konstruktív eredménye, és azt tapasztalnánk, hogy valóban meghallgattak minket, akkor szerintem az nagy előrelépés lenne. Ennek egyelőre nincs jele, a miniszterelnök úr sem reagált a vitafelkérésünkre.
Azt komolyan gondoltátok?
Abszolút. Nem láttunk rá nagy esélyt, de nem gondoltuk azt, hogy lehetetlen, mert ez egyébként a miniszterelnöknek is lehetőség lett volna, hogy megmutassa, ő szóba áll a diákokkal, és tárgyal velünk.”