Hol a boldogság?

„Egyre boldogtalanabbak Románia lakói, a szédületesnek nevezett gazdasági növekedés dacára az ország egy év alatt 16 helyet esett vissza a gazdasági mutatók alapján összeállított boldogtalansági világranglistán – állapították meg a Bloomberg közgazdászai. A nyomorultsági vagy elkeseredettségi index mutatóit a munkanélküliségi ráta és az infláció szintje alapján állítják össze.

Itt van tehát a nagy román paradoxon: bár a csapból is az folyik, hogy egyre magasabbak a bérek, egyre jobban élünk – a valóságban egészen mást érzékelünk. Egyes fizetések emelkedtek ugyan, de az árak vágtába kezdtek, s állandósulni látszik a bizonytalanság. Egyre többen érzékelik a már megvalósított reformok áldatlan hatását, nő az aggodalom a beígért újabbak miatt. Az adóreform például sok jót nem hozott – talán csak a honatyák kivételek, akiknek legalább 800 lejjel nőtt a bérük –, annál több az áldozata. Csak így utólag derül ki (miért is számoltak, elemeztek volna előre kidolgozói?), hogy jelentősen kevesebbet kapnak a részmunkaidősök, a betegszabadságon levők vagy éppen a kismamák. S ha eddig csak az alkalmazottaknak kellett lesniük, miként érinti őket a nagy kormányzati hókuszpókusz, immár a nyugdíjasok is aggódhatnak, ugyanis még az idei év vége előtt lecsap rájuk a nyugdíjreform. Ígérik ugyan, hogy senki öregkori járandósága nem lesz kisebb, de ugyanezt eljátszották tavaly is, és a végeredmény: a munkavállalók 20–25 százaléka megcsappant pénztárcával került ki a nagy szociáldemokrata ámokfutásból. Láttuk már, milyen az, hogy amit nyersz a réven, elveszíted a vámon, ha az emelést (sőt, még többet) elviszi valamelyik frissen kitalált vagy átszabott adó.”