Emlékezetes, hogy Soros György a kiterjedt hálózat kiépítése mellett a román belpolitikába személyesen is beleszólt már. 2003-ban például az akkori román kormányt élesen bírálta, a ma már Magyarországon is ismert retorikával kelt ki a román emberi jogok kapcsán: Soros Fehéroroszországgal, Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal hasonlította össze Romániát, azzal vádolva az akkori kormányt, hogy az az egyesülési és a szólásszabadságot sérti meg, és „nem lép fel hatékonyan a korrupció ellen”. Ezt követően mindennapossá vált a román politikai eliten belül a korrupciós vád, amely hagyomány a mai napig nem szűnt meg.
Hasonlóan Romániához, Szlovákiában is erős befolyással rendelkeznek ezek a szervezetek. A 2016-os szlovák pedagógus és ápolói tüntetések receptjét mintha pontról pontra alkalmazták volna később Magyarországon is. A megmozdulások támogatói között természetesen jelen voltak az Open Society Foundation által támogatott civil szervezetek is.
A magyarországihoz hasonló megmozdulások nyomán, Szlovákiában a választási kampány előtti hetekben zajló tüntetésekkel a Soros-hálózat ugyan nem érte el a kormány buktatását, de jelentősen meggyengítette Robert Ficot. A választáson ennek következtében egy erősen fragmentálódott parlament és kormány jött létre, amely így kisebb súllyal tud fellépni az európai uniós tárgyalásokon, többek között a bevándorlás kapcsán. Márpedig jelenleg az Soros György egyik legfontosabb célja, hogy Európában a migránsok letelepedését és ezzel a nemzetállamok meggyengítését segítse elő. Hasonló hálózat működik Lengyelországban is, ahol amióta a PiS (Jog és Igazságosság) alakított kormányt, azóta rendszeressé váltak az emberi jogokat féltő tüntetések, melyekkel szintén megtalálható a kapcsolat ezekkel a szervezetekkel.