Fekete Akhilleusz?

"Annyi értelme van, mintha a következő világháborús filmben Hitlert egy kínai nő játszaná. Miért ne?" Azt hiszi a szerző, hogy ezzel feltalálta a spanyolviaszt? Dr. Watson szerepét ki játsza újabban, csak nem egy kínai nő? Már rég túlvan a világ azon, amiről a szerző még csak fantáziál.

Az Avatar után már tök mindegy milyen rasszhoz tartozik a színész.

Othello és a Pillangó Kisasszony alakját is fehér európaiak személyesítik meg legalább 90%-ban. Csupán smink és kosztüm kérdése az egész. A fehér Ohellóhoz korom, a fekete Akhilleuszhoz pedig rizspor kell sok.

"Tarantino számomra egy olyan filmes, aki a mondandó hiányában a sokkoló szituációk, agyament figurák, gyilkos cinizmus, ömlő vér módszerével akar sikert elérni." Tarentino az Inglorius Basterds-ben valós történelmi eseményeket ragadott meg látszólag eltúlzó módon. Látszóla. Mert lényegében elég valósághű (persze nem a film végi fantáziálásra gondolok, az karikatúraszerű volt). Úgy csinált bohócot vele a hollywoodi társaságból, hogy azok észre sem vették. Mint ahogy maga sem. Ezt az önreflexiós képesség hiányt használta ki Finkelstein is. A hollywoodiaknak a pénzcsinálás mellett egy nagyon markáns ideológiai agendája is van. A közönség agyának átmosása, formálása a saját szájuk íze szerint. Hosszú sulykolás, kondicionálás, repetíciók végtelen sora után aztán már csak valóban azok a filmek tetszenek a tömegnek, amelyek "hollywoodiul" vannak rendezve. Minden mást unnak.