Inverz társadalom: egy feminista világuralom torz és fiktív(?) víziója

„A regény végén a feministák liberális szárnya kerekedik felül, amelynek célja a radikális feminista vezetés trónfosztásának elősegítése, ám miután ez sikerül, nem áll helyre a korábbi társadalmi berendezkedés. Az erősebbik nem a női marad.

Az új irányzat még kifejezettebb matriarchátust valósít meg, és az anyakultuszt állítja az ideológia középpontjába. Minden hatalmat az anyák vesznek át és »ezzel megint intézményessé válik a férfiak és a nők közti egyenlőtlenség, csak éppen fordítva«, és ez »a nő felszabadításának az ára«.

Napjainkban is megfigyelhetjük, hogy nagyon keskeny a határ az egyenlőségre való törekvés és az újabb egyenlőtlenségbe taszítás között. A férfiak kiiktatásával a társadalomból nem az optimum található meg, hanem újabb radikalizmus. Robert Merle szatirikus műve bár az 1970-es években született, nem is lehetne aktuálisabb. Kiválóan mutatja azt a torz világképet, melyet az eltúlzott ellenreakció generál.

A SZÉLSŐSÉGES FEMINIZMUS NEM HOZHAT EGYENLŐSÉGET A TÁRSADALOMBAN.

Bár az is elképzelhető, hogy nem is akar. Az elnyomás kompenzálására ugyanakkor a fordított elnyomás kitűnő válasz. Ha a világban felborulna a rend, és a nők vennék át a férfiak helyét még néhány évezredig, valószínűleg azt követően lenne érdemes egyenlőségről beszélni. A férfigyűlölet azonban nem lehet megoldás a nemi egyenlőtlenség feloldására. Nőkre és férfiakra egyaránt szükség van a társadalomban, a cél az optimális viszonyulás kialakítása kéne, hogy legyen. Ám lehet hogy, erre még nem érett meg a társadalmunk, ahogyan Merle regényében sem.”