Ilyen volt gyereknek lenni 2017-ben

„7. Az asszony még mindig verve jó

Ha már jogszabály alkotásról van szó, és arról, hogy ha akar, akkor nagyon gyors tud lenni minden minisztérium, ki kell emelni, hogy Magyarország még mindig nem ratifikálta az Isztambuli egyezményt, ami a nőkkel szembeni, családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szól. Véleményem szerint az egyezmény hatályba lépése itthon gyerekjogi szempontból nagyon fontos lenne, hiszen a bántalmazás tanújává vált gyereket mindig az erőszak áldozatának tekintjük.

8. Menekültkérdés

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a gyerekek ugyanabban a világban élnek, mint mi, ezért minden, amit a felnőttek (egymás felé) kommunikálnak, minden üzenet és minden döntés ugyanúgy hat a gyerekekre is.

A határzárral kapcsolatos kormányzati döntés, a Soros György által megfogalmazott javaslatok, a nemzeti konzultáció 2017-ben visszavonhatatlanul a gyermekkor részévé tette a menekültkérdést. Ez hatalmas felelősséget ró a szülőkre, és a gyerekek körül élő felnőttekre, valamint arra, hogyan magyarázzák a kialakult helyzetet. Ami azonban az egyéni felelősségen túlmutató következménye a kialakult magyar helyzetnek, az a menekültkérő gyerekekkel szembeni jogsértések, és a Magyarországgal szemben indult kötelezettségszegési eljárás.

9. Tanárok által elkövetett visszaélések

Tavaly a kockás inges tüntetések, az oktatási rendszer ellen tiltakozó iskolák és tanárok, meg a botrányos PISA-eredmények miatt beszéltünk sokat a pedagógusokról. Idén viszont az úgynevezett Taigetosz-törvény (a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek rosszabb helyzetbe kerülése) és diákokkal szemben elkövetett tanári visszaélésektől volt hangos a sajtó: (politikus) tanár és diáklány „szerelme”, fiúdiákjával szemben szexuális zaklatást elkövető tanárnő, diákját külföldre szöktető, a reptéren lebukó tanár… az oktatási rendszer komoly szakmai és morális válságban van, aminek jelei egyre erősebben látszódnak.”