Valóban, a tanári fizetések jelentősen emelkedtek, ezt érdemes mindig megjegyezni. Ugyanakkor nagy lemaradásokat kellett pótolni, és az olló alig szűkült, ami a nem pedagógus értelmiségi bérekhez való viszonyítást illeti, ma sem vagyunk sokkal előbbre, mint egy évtizeddel ezelőtt voltunk. Interjú.
„Magyarországon viszont az egymást követő kormányok négyéves ciklusokban gondolkodtak az oktatásról. Bár 2010 előtt azért látszik valamiféle konszenzus, voltak közös pontok.
Volt konszenzus, valóban, de a rossz oldalon is. Sok rossz döntés született, kormányoktól függetlenül, amelyeket azután nem bolygattak az egymást követő oktatáspolitikusok. Ilyen volt például a kétszintű érettségi a rengeteg választható tárggyal, a korai szelekció, aminek a mérséklésére nem születtek érdemi lépések, az iskolaszerkezet a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok ellentmondásos szerepével, de nem sikerült kevesebb intézménybe koncentrálni a pedagógusképzést, és nem került sor a pedagógusfizetések elfogadható szinten való stabilizálására sem.
Ez utóbbi téren volt egy kísérlete a kormánynak.
Valóban, a tanári fizetések jelentősen emelkedtek, ezt érdemes mindig megjegyezni. Ugyanakkor nagy lemaradásokat kellett pótolni, és az olló alig szűkült, ami a nem pedagógus értelmiségi bérekhez való viszonyítást illeti, ma sem vagyunk sokkal előbbre, mint egy évtizeddel ezelőtt voltunk. A pedagógusok fizetése csak egy tényező, ami befolyásolja az oktatás minőségét, ugyanakkor nagyon fontos, miként bánunk vele, mert a hatása csak hosszabb távon érvényesül igazán. A mostani pedagógusokat többek között azért kell megfizetni rendesen, hogy tehetséges fiatalokat vonzzunk a tanári pályára. Ebből a szempontból nagyon fontos a stabilitás, a kiszámíthatóság. Ezért volt nagy jelentősége annak, hogy a pedagógusok fizetését összekapcsolták a minimálbérrel, és ezért nagy gond, hogy ez a kapcsolat megszakadt. Még hatékonyabb lenne egy olyan konstrukció, ami a diplomások bérének átlagához kötné a pedagógusok fizetését, és valamilyen garancia lenne arra, hogy ez hosszú időn keresztül ne változzon meg.
A kormány azt kommunikálja, a pedagógusok munkájának minőségét is javította azzal, hogy az életpályán csak minősítéssel lehet előrehaladni, a munkát pedig tanfelügyelő ellenőrzi.
Én a szakszerű tudás erejében hiszek. A minőségi tanári munkát nem lehet kikényszeríteni, a pedagógusokat támogatni kell minden lehetséges módon, és azután hagyni, hogy tegyék a dolgukat. A pedagógusok, miként minden más munkáját szerető ember, szeretnek jól dolgozni. Ami azonban sajátos a munkájukban, az az, hogy gyerekekkel, az emberi viselkedés finom rezdüléseire érzékeny, fejlődő személyiségekkel kell bánniuk. Legjobban a magatartásukkal, életvitelükkel hatnak, ezért minden nap kipihenten, derűsen, optimistán kellene belépniük az iskolába. Minél fiatalabbak a gyerekek, annál többet lehet tenni a fejlődésük érdekében, ezért felkészült, jól képzett tanítókra van szükség. Már az óvoda-iskola átmenetnél, illetve az iskola első éveiben meg kell akadályozni azt, hogy a gyerekek elidegenedjenek a tanulástól. Ez az alapja mindennek. Ez nem pénzkérdés, hanem a források elosztásának kérdése. Nagyon fontos tényező a pedagógusok tevékenységének tudományos megalapozása, és az eredmények lefordítása a napi munkájukat segítő módszerekre és technológiákra. Mi itt az egyetemen fejlesztünk olyan eszközöket, amelyek láthatóvá teszik a tudás különböző dimenzióit, megmutatják azt, hogy a gyerekek haladnak-e a tananyaggal, s kellő fejlesztő hatást gyakorol-e rájuk az iskola, fejlődik-e pszichikumuk, a tudásukat képesek-e alkalmazni. Ha meg tudjuk mutatni, hogy a gyerekek egyenként hol maradnak le, akkor a következő lépésben a pedagógusokat hozzá tudjuk segíteni ahhoz, hogy heterogén osztályban személyre szóló fejlesztő munkát végezhessenek. Ehhez meg kell változtatni az iskolai működési mechanizmust, a pedagógiai kultúrát, a tudásról alkotott nézeteket, és fel kell szabadítani a pedagógusok kreativitását.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
Folytatódik a miniszterelnöki interjú dömping.
Tarr Zoltánnal beszélgetett a Hír TV munkatársa, amikor a biztonsági szolgálat közbelépett és félbeszakította az interjút.
A premierre a Nemzeti Színházban éppen negyven éve, 1986. január 2-án került sor Árvai Réka szerepében Kubik Annával. A nemrégiben Nemzet Művésze címet kapott színésznőt a legendás előadás máig ható erejéről és arról is kérdeztük, mit jelent számára advent időszaka.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Most aztán árgus szemekkel figyelhetnek az oroszok.
Az egész országot megrázta a kis Liza története. A kislánynál 2,5 éves korában diagnosztizálták az agydaganat egyik rendkívül agresszív fajtáját. Most családja a gyógyulására gyűjt, egy drága amerikai kezelés mentheti meg a kicsi életét.
