Ki ünnepelt, ki nem

„Így december elseje körül mindig feltevődik, hogy a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett eseményeken a magyaroknak is lelkesen részt kellene venniük. Az az igazság, hogy látván az eltelt boldog 99 évet, nem nagyon akaródzik ünnepelni.

Ezért szokás szerint illojális hazaárulóként tartják számon őket. De akkor mi a helyzet azokkal a magas állásokban levő román (vagy más) politikusokkal, akik szintén nem teszik tiszteletüket a hivatalos állami ünnepségek valamelyikén? 

Idén a nagyszabású katonai parádén például eléggé el nem ítélhető módon nem feszített a két kormánypárt fővezére, Dragnea, a képviselőház és Tăriceanu, a szenátus elnöke sem. Az elnök, Iohannis viszont megtekintette a felvonuló 3500 katonát, a 350 csapatszállító járművet, az 50 katonai repülőt és helikoptert. Szerfelett elégedett lehetett, mert az ellenfeleinek számító szociáldemokraták szimpatizánsai csak ötven autóbusszal rendelkeztek, és számításaim szerint ezerötszázan lehettek, akik semmiképp sem tudták volna felvenni a harcot Iohannis felvonuló katonaságával. Ráadásul az elnök mellett még a miniszterelnök is kiállt a placcra. Különben a centenáriumi megnyitón, amelyet november 26-án a bukaresti Nemzeti Színházban tartottak, az elnök sem vett részt. Ezért megérdemelné, hogy elkergessék Németországba. Tavaly ő nem hívta meg cotroceni-i palotájába ünnepelni Dragneát és Tăriceanut. Idén meginvitálta őket az elsejei fogadásra, de mivel azt hihették, hogy elveszítik a fogadást Iohannisszal szemben, aki otthon van saját pályáján, hát őmagasságuk nem tették tiszteletüket (vagy tiszteletlenségüket). Most már mi legyen mindannyiukkal, akiket mindezért bosszúból sem Magyarországra, sem Németországba nem lehet elküldeni, csak esetleg melegebb éghajlatra?”