Az unió keleti felének európai szellemisége sokkal erősebb.
„Németország az utóbbi időkben terrortámadásokat élt át. Több városban – Würzburgban, Münchenben, Ansbachban, Reutlingenben és Hamburgban – történt merénylet, és persze Berlinben is. Mindegyik esetben olyan fiatal férfiak voltak az elkövetők, akik iszlám államokból származtak. Ilyen évek óta nem fordult elő Németországban.
A rendőrség és a titkosszolgálatok elismerésben részesülnek, politikusok elkésve nyilvánítanak részvétet és próbálják nyugtatni az állampolgárokat, pszichológusok és pszichiáterek elemzik a merénylők magatartását, mondván, hogy a tetteket zavarodott, mentálisan beteg emberek követték el, a baloldali média pedig úgy kerüli a menekültbűnözés, a bevándorló, az iszlamista terror és más szavak használatát, mint ördög a szenteltvizet.Az európai helyzetet elemezve egyre jobban szembeötlik a széles választóvonal Kelet- és Nyugat-Európa között. Kelet-Európa, amely a II. világháború után az orosz érdekövezetben találta magát, az unió szegényebb felét képezi, ezért is tartják úgy a németek és franciák, hogy létre kell jönnie a kétsebességű Európának. Eközben pedig az unió keleti felének európai szellemisége sokkal erősebb.”
A külgazdasági és külügyminiszter szerint mindent meg kell tenni, hogy jobboldali fordulat következzen be Európában.
A területfejlesztési miniszter szerint mindenki jól jár azzal, ha Magyarország versenyképesebbé válik.
Egy idézett felmérés szerint az európai választók csak egy válsághelyzetről mondták azt, hogy jól kezelte az uniós vezetés.
Önmagában nem a kínai elnök látogatásának a ténye a problémás, a várható tartalma az.
A német kereszténydemokraták nem teljesen tudják, merre van az előre.
„Mindez Lengyelország kemény munkájának és határozott reformtörekvéseinek eredménye” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
A másfél órás csörtében olyan témák kerültek terítékre, mint a kínai-magyar kapcsolatok, az energiabiztonság és az energiamix kérdése, valamint Magyarország helye és helyzete az Európai Unióban.
