A magyaroknak nem kell elhagyniuk Nagy-Britanniát!

„Említette a bizonytalanságot és azt is, hogy az állampolgárok jogainak védelmében közel állnak a megegyezéshez. Mit tud mondani az Egyesült Királyság az ott élő magyaroknak a tárgyalás jelen szakaszában?

Először is, nagyon erős üzenetet küldött nekik May asszony és kormánya: azt szeretnénk, ha az uniós, így a magyar állampolgárok és családjaik Nagy-Britanniában maradnának. Értékeljük az országunk sikereihez való hozzájárulásukat. Senki nem kéri vagy követeli a magyaroktól és más uniós állampolgároktól, hogy hagyják el az országunkat, amikor kilépünk az EU-ból. Azok, akik a kilépéskor már legalább öt éve nálunk élnek (azaz 2014 márciusa előtt érkeztek legálisan az országba), könnyedén folyamodhatnak majd az úgynevezett letelepedett státuszért. Akik később érkeztek, nem kell elmenniük, hanem kivárhatják az öt évet, és akkor igényelhetik. Azaz, ha most érkeznek hozzánk, várnak öt évet, és megkaphatják a letelepedett státuszt. A javaslatunk szerint az uniós állampolgárok a kilépésünk utáni átmeneti időszakban is jöhetnének hozzánk legálisan dolgozni és élni, csupán regisztrálniuk kellene – erre jelenleg még nincs szükség, csak a kilépés után lenne. Tudom, hogy sokan aggódnak, mi fog történni velük, mit kell tenniük. Még egyszer leszögezném: a magyaroknak nem kell elhagyniuk Nagy-Britanniát, amikor az kilép az Európai Unióból, szívesen látjuk őket, és jelenleg nem is kell tenniük semmit, csak a brexit után kell letelepedett státuszért folyamodniuk. Egyébként a kétévesre tervezett átmeneti időszak végét követően új bevándorlási rendszert vezethet be az Egyesült Királyság. Sok éve vitatkoznak arról az emberek, hogy a kanadai vagy ausztrál modellt kellene-e követni. Akárhogy is, lesz valamilyen rendszer, amellyel továbbra is befogadhatunk tehetséges és képzett embereket az Egyesült Királyságban – rájuk van szükségünk. Ez nem fog változni, Nagy-Britannia továbbra is a bevándorlás országa lesz, de befolyásolnunk kell az érkezők számát. Éppen ezért May asszony egy új bevándorlási rendszer kidolgozására kérte fel ősz elején az úgynevezett migrációs tanácsadó bizottságot, amelyben e kérdés szakértői ülnek. Valószínűleg jövő év decemberére készülnek majd el javaslatukkal.

Mit várhatunk az Európai Tanács december 14–15-i ülésétől?

Remélhetőleg az európai tagállamok vezetői egyetértenek majd abban, hogy jelentős előrelépés zajlott eddig a kilépés tekintetében, és januárban megkezdődhet a tárgyalás második szakasza a jövőbeni kapcsolatokról. Ambiciózus, erős partnerséget szeretnénk az Európai Unióval, és minél hamarabb elkezdhetünk erről egyeztetni, annál jobb.

Még egy utolsó kérdés a brexitről. A Survation közvélemény-kutató nemrég közzétett egy felmérési eredményt, amely szerint a brit választópolgárok fele szeretne népszavazást a kilépésről szóló törvényről. Van ennek realitása?

A felmérések különböznek, van, amelyik azt mondja, a többség szeretne referendumot, van, amelyik ennek ellenkezőjét hozza ki. A valóságban azonban sem a kormánypárt, sem a legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt nem beszél arról, hogy második népszavazást kellene tartani a kérdésben. A parlament szavaz majd a kilépésről szóló törvényről. Nagy-Britanniában nincs erős hagyománya a referendumoknak, nem úgy, mint Svájcban, ahol kis túlzással minden hétvégén szavaznak. A brexitreferendum eredménye világos volt, elhagyjuk az Európai Uniót. A júniusi előre hozott választáson pedig 85 százalék szavazott olyan pártokra, amelyek kijelentették, hogy végrehajtják a népszavazás eredményét. Éppen ezek miatt személyes véleményem szerint jelenleg nagyon csekély az esélye annak, hogy legyen újabb népszavazás a kérdésben.”