Nem lehet kizárni, hogy a Kreml valóban örül a brexitnek.
„Theresa May brit miniszterelnök lényegében tehetetlenül őrlődik a brüsszeli realitások, a szélsőséges konzervatívok, az egyre népszerűbb ellenzéki Munkáspárt és saját, kellemetlen északír szövetségesei között. Nyilván ez a szorult helyzete okozta, hogy – némiképp Hillary Clintont utánozva – ő is előhúzta az orosz kártyát. Előbb arra kezdett célozgatni, miszerint az orosz propaganda sugallta a briteknek, hogy szavazzanak az Európai Unióból való kiválásra. Nem lehet kizárni, hogy a Kreml valóban örül a brexitnek, bár hosszú távon ez aligha érdeke, hiszen együtt járhat az Egyesült Államok európai befolyásának növekedésével. De a kiválás mellett azok a keményvonalas brit konzervatívok érveltek a leghangosabban, akik amúgy élesen oroszellenesnek számítanak. A The Economist megpróbált utánajárni a dolognak, és oda jutott, hogy a brexittel foglalkozó huszonhárommillió Twitter-bejegyzés közül néhány száz, esetleg pár ezer volt »gyanús«, azaz talán a Kreml közeléből származó. Ezek többsége a kilépés mellett, kisebb része viszont ellene foglalt állást. És sokat közülük a voksolás után posztoltak.
Miután elég fura lenne azt bizonygatni, hogy a May-kormány a Kreml akaratát hajtja végre a »hard brexit« erőltetésével, a brit kormányfő új frontot nyitott. Brüsszelben mondott beszédében »ellenséges országnak« nevezte Oroszországot, amely szerinte »szétszakíthatja« Európát. Van abban valami ironikus, hogy éppen az EU-ból való radikális kiválást erőltető politikus asszony vádolja Európa »szétszakításával« Oroszországot. De természetesen könnyű megérteni a szándékát. Az orosz fenyegetés emlegetésével nyilván azt akarja elérni, hogy az Európai Unió engedje el a briteknek kötelezettségeik teljesítését. Vagy ha a legutóbbi hírek szerint mégis fizetne valamit, az EU legyen puhább és elnézőbb a tárgyalásokon, hiszen a felfokozott hidegháborús légkörben ugyan mit számít néhány tízmilliárd euró különbség?”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Mindenki az energiaellátás nagy problémájával küzd.
Nagyon reménykednek az ukránok, az Európai Bizottság pedig gyártja a forgatókönyveket.
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
