„Dönthetünk-e még mi magunk arról, kivel akarunk tartósan együtt élni, vagy legyen ez is Brüsszel jogosítványa? Körülbelül olyan ez, mintha egy társasházban a közös képviselő, akit sok mindenre felhatalmazunk, arról is rendelkezhetne, ki, mikor, meddig és milyen alapon tartózkodhat a saját tulajdonunkat képező lakásunkban. Ami, ugye, nonszensz.
Európát egyre inkább és egyre mélyebben ez a »társasházi« kérdés hatja át, amelynek semmi köze a tényleges menekültnek kötelezően kijáró emberi és állami szolidaritáshoz, hiába próbálják ezt sokan tudatosan összekeverni.