„A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a közbeszéd akkor változik igazán hatalmasat, amikor a társadalmakat valami irtózatos nagy megrázkódtatás éri. Garancia természetesen arra soha nincs, hogy az események menete akár ilyen esetekben is a jó irányba fordul, vagy jó kezdet után nem fordul valami torz irányba. Mindkettőből bőven rendelkezünk bőséges tapasztalatokkal az első világháborút követő két évtizedben.
Ma is sokkos állapotba került a Nyugatnak nevezett világ, a biztosnak hitt pénzügyi rendszer szinte egyik napról a másikra romokba dőlt, egzisztenciák millióit magával rántva. Ráadásul, hála éppen az összeesküvőknek és az időközben a világot ellepő kommunikációs forradalomnak, a baj okainak megértése is közelebb került az emberekhez. Ami annak idején Kennedynek az életébe került, De Gaulle pedig elbukott miatta, mára szelíd definícióvá, ugyanakkor szinte közkinccsé lényegült, nagy tömegeket foglalkoztat. Keresik és előbányásszák a deep state, a háttérhatalom rejtett hadállásait és álcázott katonáit. Vannak izgalmas felfedezések, beazonosítások nemzetközi személyiségekről, akik néha bankelnökök, ha kell, EU-főbiztosok, vagy éppen krízisországban »szakértő« miniszterelnökök. Egyre gyakrabban kiderül az is, hogy szigorúan semlegesnek hirdetett, jól dotált civil szervezeteknek sem a civilekhez, sem a semlegességhez nincs közük, annál inkább a háttérhatalomhoz. Az adó elől elrejtett milliárdos, eddig büntetlen, de összeférhetetlen üzletek kerülnek napvilágra. Itt-ott a választók is ébredeznek és változásért kiáltanak, vagy éppen okoznak még kilátástalanabb helyzetet tanácstalanságuk örvén.
Örvendetes azonban, hogy találkozunk olyan esetekkel is, amikor a politikusok a választóknak már nem megmondani szeretnék, hogy ők, azaz a választók mit is akarjanak, mi a trendi, hanem megérteni, hogy mit akarnak és aztán annak alapján készíteni programokat. A már régóta nemzetközivé vált háttérhatalom, a deep state fogalom tiltott szellemi táplálék státusból átkerült végre a naponta fogyasztható körbe, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen fogyasztói megítélés alá esik. De még így is rengeteg a tisztázandó kérdés. A változó megítélésből már a 2017-es évben is láttunk példákat, ami reményekkel tölthet el bennünket a jövőre nézvést.”