Advent – „ember-központú” szemmel

„A boldog, kiteljesedett ember tehát rendelkezik anyagiakkal, de kiteljesedésének csúcsát az erkölcsi szféra javai adják. Az erkölcsi szféra alkotóelemei pedig az értelmi tevékenység, tehát az oktatás és a tudomány területei, illetve a művészetek és a kultúra, amelyek az értékhierarchiának megfelelően ráépülnek az anyagi javakkal foglalkozó gazdasági szférára.

Ebből a szemszögből nézve az állami társadalom-és gazdaságpolitika más hangsúlyokat rendelhet a különböző ágazatokhoz, mint az uralkodó, kizárólag gazdasági fókuszú szemlélet.

Már szinte közhely, hogy az adventi, karácsonyi időszakot a költések, vásárlások, pénz-és áruforgalom adataival jellemzik a hírportálok, s a média akár elrettentő példaként is hivatkozik a magas számokra. Az emberközpontú logikának az alsó szegmense, a kezdő szintje ez az adatsor, de messze nem a vége. A költések, vásárlások aránya, súlya viszont az ünnep többi aspektusához képest megmutatja, mennyire szólnak a valódi, teljes emberről az ünnepi időszak s annak gazdasági, kulturális, társadalmi eseményei.

Érdemes egy pillantást vetni az »emberközpontúság« szempontjából hazánk adventjére is: sikerül-e kitörni a közhelyes karácsonyfelfogásból, és emberközelibbé tenni az ünnepi készülődést? Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György szerint idén karácsonykor 100 milliárd forintot költenek a magyarok ajándékokra. Ez jelentős növekedés a tavalyi adathoz képest. 2016-ban 31 500 forintért, idén 41 300 forintért vásárol egy magyar ajándékot. Ugyanakkor az Intrum Justitia novemberi jelentése szerint »a magyarok 40 százaléka érzi úgy, hogy többet költ karácsonyi ajándékra, mint megtehetné«, tehát az ünnepi pénzköltés már sokaknak megterhelő. A költések növekedése mellett viszont egy biztató adat is megjelent a Cofidis Hitel Monitor idei országos reprezentatív felmérésében. Idén a lakosság korábbinál nagyobb aránya, 57 százaléka vesz részt karácsonyi jótékonykodásban.”