Nekem 1956 a csalódásról, a cserbenhagyásról szól
A politikusok és a politika megfojtja a normális emlékezést és ünneplést.
Fel kell készülni egy sor olyan társadalmi problémára, amelyekhez képest napjaink iszlamista terrorja szelíd óvodás zsúrnak tűnik majd.
„Itt az idő végiggondolni, mit lehet tenni kormányzati szinten e folyamatok lelassítására vagy akár visszafordítására. Az adórendszer átalakítása (például a robotadó bevezetése), a társadalombiztosítás finanszírozásának reformja, a jóléti állam egyes elemeinek visszaállítása, a szakszervezetek megerősítése külön-külön vagy együttesen lehetnek a reform eszközei, amelyek révén nemcsak az elégedetlen populizmust lehet visszaszorítani, hanem piacot is lehet teremteni az egyre inkább robotizálódó termelésnek.
De látni kell közben azt is, hogy a tőketulajdonosok jelentős csoportjai mindent meg fognak tenni e reformok megakadályozására, tehát itt hegynek felfele és erős ellenszélben kell a kormányoknak haladniuk. Ám ha erre nem kerül sor, akkor fel kell készülni egy sor olyan társadalmi problémára, amelyekhez képest napjaink iszlamista terrorja szelíd óvodás zsúrnak tűnik majd.”