Ha a fiatalok nem látják biztosítottnak a jövőjüket és megélhetésüket, ha úgy érzik, nem gondolkozhatnak szabadon, az azt jelenti, hogy nagyon komoly problémák vannak a társadalomban. Ilyen az, amikor a politika csak az adott pillanatban gondolkozik és nem nézi a távlati jövőt. Az értelmiségnek épp az a feladata, hogy tíz-húsz-száz évvel előre gondolkodjon és rávilágítson, hogy lehetne jobb az élet.
„De hogyan tud az értelmiség úgy együttműködni a társadalom többi részével, amikor például a regnáló kormány konkrétan kijelenti, hogy nincs rá érdemben szüksége? Milyen üzenete van annak, hogy a Fidesz már többször hangoztatta: nem az értelmiség által hozzáadott értékre szeretné építeni a gazdaság és a társadalom jövőjét?
A kormány ezzel becsapja magát, hiszen neki ugyanúgy szüksége van a saját értelmiségére, még akkor is, ha - mint minden más társadalmi csoporthoz hasonlóan - itt is van olyan, aki ide, vagy oda húz, esetleg megvásárolható. Sajnos a politika ilyen, így működik, mióta az embert kitalálták, de többek közt épp ezért van szükség szakszervezetre, hogy az ilyen mentalitás ellen fellépjünk, hallathassuk a hangunkat és eljuthassunk a szélesebb tömegekhez. Ebből a szempontból is oktatnunk, nevelnünk és fejlesztenünk kell a társadalmat. Ez egy olyan kihívás, amellyel az értelmiségnek mindig is számolnia kellett, de épp ettől az ami: hogy szembenéz a problémákkal, felismeri azokat és bizonyítani tudja a maga és a társadalom igazát.
Ön szerint mit jelez, hogy a fiatalok túlnyomó többsége már külföldön képzeli el az életét?
Ha a fiatalok nem látják biztosítottnak a jövőjüket és megélhetésüket, ha úgy érzik, nem gondolkozhatnak szabadon, az azt jelenti, hogy nagyon komoly problémák vannak a társadalomban. Ilyen az, amikor a politika csak az adott pillanatban gondolkozik és nem nézi a távlati jövőt. Az értelmiségnek épp az a feladata, hogy tíz-húsz-száz évvel előre gondolkodjon és rávilágítson, hogy lehetne jobb az élet.”