Kivagytok attól, hogy ki vagyok?

Az vagyok, aki kenyérrel és borral vesz úrvacsorát, ahogy példát mutatott Jézus. Az vagyok, aki Krisztus halálának jele helyett születésének hírnökét, a csillagot tűzi kabátjára, mivel őseinek tilos volt a kereszt használata. Az vagyok, aki nem hajt térdet pap előtt, de belső szobájában az Úr jelenlétében megalázza magát, és annak mélységét kifejezve térdet hajt. Az vagyok, aki naponként kiolvassa a bibliai igéből Isten üzenetét. Az vagyok, aki nem ül be gyóntatófülkébe, de mély bűnbánattal kéri el Isten bocsánatát egyedüli közbenjárója, Jézus Krisztus által. 

Az vagyok, aki szentelt vízzel sem vet keresztet, de soha nem feledi, hogy homlokára hullott a keresztvíz. Az vagyok, aki toleráns a feszülethasználattal, de soha nem csókolná meg a Dekalógus miatt, és mert hitvalló eleit ezzel szégyenítették. Az vagyok, aki az Úri imát megszakítás nélkül végig mondja anyanyelvén. Az vagyok, aki nem használ rózsafűzért, de ujjhegyre szedi napi csendességében, hogy kikért imádkozzon. Az vagyok, aki az egyház fejének kizárólag Krisztust tartja, és a pápát Róma püspökeként tekintve is csak egyházszervezeti funkcionáriusnak fogadja el. Az vagyok, aki Mária nyomába sem léphet, de anyja szeplőtelen fogantatását és az ő mennybemenetelét illetően kétség ébred szívében. Az vagyok, aki evangélium szerint reformált, de nem kálvinista. 

Az vagyok, aki Lélek szerint ismeri Istent, és az egyház tagjai, azaz szentek felé testvériséget mutat. Az vagyok, aki a szentté avatottak követendő magatartását példaként elfogadja, de megváltottságában érdemeiknek hasznát nem veszi. Az vagyok, aki nem használ liturgikus színeket, mégis minden ünnepe aranyló. Az vagyok, aki a töredezettségben észreveszi az űrt kitöltő Szentlelket. Az vagyok, aki Péter nyomán elfogadja a pásztorok házasodását. Az vagyok, aki türelemmel várja Krisztus visszajövetelét, hogy igazsága ne töredékesen, hanem teljességében nyilvánvalóvá váljon.

Ha attól kivagy, hogy én ki vagyok, akkor én nem tudom, te kié vagy?