Földföglalók

2017. november 22. 17:14

A gyarmatosítás újkori, céges formája nagy területeken nagyüzemi gazdálkodást valósít meg a helyi termelők kárára.

2017. november 22. 17:14
Alföldi Zoltán
Magyar Nemzet

„A földfoglalók célországai azok, ahol olcsón lehet nagy, összefüggő, termékeny területekhez jutni, ahol közel van felszíni vízforrás (nagy folyók körzetében), a politikai és jogi viszonyok fejletlenek és befolyásolhatók, és lehetőleg az infrastruktúra is kiépült. Kínálat ma még bőven akad, elsősorban Afrika és Ázsia legszegényebb országaiban. A befektetők úgy tekintenek az afrikai kontinensre, mint a globális nagyüzemi mezőgazdasági termelés eddig még kiaknázatlan, hatalmas lehetőségére. A legnagyobb közösségi használatú (részben védett) területek Afrika Szaharától délre eső részein vannak, ahol a lakosság nagy része alultáplált. A földek megszerzését segíti a térség országainak belső vallási és politikai megosztottsága, kulturális különbözősége, a gazdálkodás szervezetlensége, a finanszírozási források és a megfelelő jogi szabályozás hiánya. Fontos célország Indonézia, Ukrajna, Oroszország, Pápua Új-Guinea és Brazília is. A legnagyobb vásárlók és bérlők a közel- és távol-keleti olajállamok, Kína, az Egyesült Államok, India, Európából főleg Nagy-Britannia és Hollandia. Kínában a világ lakosságának 22 százalékát kellene élelmiszerekkel ellátni – a globális mezőgazdasági területek 9 százalékán. Ezért mintegy húsz éve a gazdaságilag egyre erősödő ország intenzív földvásárlásokat folytat és bérleményeket szerez.

A gyarmatosítás újkori, céges formája nagy területeken nagyüzemi (monokultúrás, eszköz- és erőforrás-igényes) gazdálkodást valósít meg a helyi termelők kárára. Ezzel nemcsak a jelenlegi globális környezeti kríziseket erősíti, hanem exportközpontú termelésével tovább növeli a helyben élők kiszolgáltatottságát, függőségét. A termelés pedig gazdasági értelemben ki van szolgáltatva a világpiaci árak alakulásának.

»Az idegen a termőföldre csak gazdasági szemmel néz, benne csak a pénzügyi értékét, jövedelmezőségét látja. Mi az életet látjuk benne« – vallják az őslakosok. A globalizáció sikeres és mozgékony polgára elveszítette a földhöz kötődés érzését, és nem is nagyon tudja elképzelni, hogy valaki számára a föld az ősök szellemeinek lakóhelye, elődeiktől kapott örökség, sajátos és jól ismert élőhelyek bonyolult hálózata, melyhez mély érzelmi és szellemi kötődések kapcsolják. Ha elveszítik a földjüket, azzal mindenük – vagyonuk, lakóhelyük, hagyománykincsük – elvész. Az egyenlőtlenség és a károk növekednek, a közösségek gyengülnek és felbomlanak, további természeti, társadalmi és gazdasági problémákat okozva mindannyiunk számára.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
noMores
2017. november 23. 00:25
Ezzel szemben Orbán Viktor felismerte, hogy a kistermelők, a családi gazdaságok a vidéki élet alapjai! Sokan azzal vádolják, hogy barátainak, ismerőseinek osztotta a földet, de ez nem igaz, mert nagyon sok másnak is jutott! És vidéken azóta boldogabbak az emberek, mert rengeteg földhöz jutottak végre, és a nagybirtokosok végre visszaszorulóban vannak! Az átkozott Kishantost is sikerült végre beszántani a hazaáruló Ángyánnak legalább már nincs hol vergődnie!!
UvegSam
2017. november 22. 22:14
Ez egy értelmes cikk , bárhol is jelent meg . Talán inkább el kéne olvasni, nem lehúzni csuklóból.
annamanna
2017. november 22. 19:20
"Ma a világ legnagyobb cégeinek vagyona országokéival mérhető: a legnagyobb gazdaságok rangsorának első száz helyezettje között több mint kétszer annyi a vállalat (69), mint a nemzetállam (31)." "A külföldi tőkebefektetések nemcsak pénzt jelentenek, hanem tudást és technológiákat is hoznak. Ugyanakkor a privatizáció koncentrációt, erős politikai befolyást, rövidebb távú stratégiát, meghatározó piaci uralmat is eredményez, ami rombolja a helyi gazdaságokat és közösségeket. Kritikusai szerint a közjavak nagyarányú privatizációja gyakran olyan kúrát jelent a helyi gazdaság szempontjából, ami rosszabb, mint maga a betegség." "A világ népességének harmada folytat hagyományos gazdálkodást a globális termőterületek több mint felén, nagyrészt jogilag bizonytalan körülmények között. A földvesztés veszélye elsősorban őket fenyegeti. A termőföldek globális privatizációja a klímaváltozás káros hatásaival együtt a szegény többséget sújtja legjobban." "a termőföld-privatizáció minden esetben vízprivatizációval is jár."
cutcopy
2017. november 22. 19:07
Beszéljünk az időjárásról..
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!