Az egykori baloldali alfahím vergődik

Teljes cikk Németh Márton 2017. 10. 03. 10:30 ZÁRUG: AZ EGYKORI BALOLDALI ALFAHÍM VERGŐDIK, A VETÉLYTÁRSAK FELSORAKOZTAK, HOGY SZÉTTÉPJÉK Már évekkel ezelőtt látható volt, hogy az MSZP olyan pályára állt, ahonnan lehetetlen menekülni? Az eseményhorizont, amire a szocialisták kerültek, a politikai fekete lyuk környékére sodorta őket, de ez nem most történt. Hogyan zajlott a baloldali alfahím elgyengülése? Zárug Péter Farkas politológust, a Miskolci Egyetem adjunktusát kérdeztük. Interjú. Két nappal Botka László lemondása előtt mondta az Alfahírnek, hogy a különböző stratégiák szétfeszítik az MSZP-t. Botka, majd Ujhelyi István alelnök lemondásával úgy tűnik bekövetkezett. Most hogy látja? Először 2009-ben az európai parlamenti választásokkor jeleztem, hogy Gyurcsány lavina alá vitte az MSZP-t, így nem tudja, hogy hol van lent, és hol van fent. Régi tájolási pontjait a Horn korszakból elveszítette a párt és a gyurcsányi felfokozott kommunikációs kormányzási modell Balatonőszödöstől, tévészékházastól és bizalmi szavazásostól együtt a szociális népszavazásokkal lavinaként sodorta el 1989-es struktúráit. Azt is jeleztem, hogy valószínűleg 10 éven belül a politika baloldali vákuuma felfalja a régi MSZP-t. Úgy tűnik bejött, bár csak 8 év telt el azóta… Teóriámat a strukturális beroskadás kényszerűségéről nem sokan osztották. A baloldalon még évekig az elemző kollégák a megújulásról beszéltek, még Gyurcsány kiválásakor is, a kormánypárti médiaszereplők pedig néha szinte már az MSZP-nek szurkoltak a pártaréna második helyéért a Jobbikkal szemben. Eléggé egyedül voltam azzal a véleményemmel, hogy az MSZP-nek hamarosan vége. És most nyáron mindenki még javában a baloldal összefogásáról és Botka éppen aktuális taktikai lépéseiről vitázott, amikor az MSZP-t szétfeszítő strukturális folyamatokra igyekeztem rámutatni, s arra, hogy egyszerűen a párt strukturális és stratégiai belső feszültségei csak beteljesíteni látszanak régi prognózisomat. És lám. Bekövetkezett. Botka távozott a miniszterelnök-jelöltségből. Fél évvel a választások előtt. Ujhelyi István alelnök is. A pártban teljes a káosz. Bizony a fekete lyuk nagyon közel van. Botka László levonulása a színpadról várható volt? Nagyjából szeptembertől igen. De én folyamatelemzésben jutottam arra, hogy a párt kifutja pályáját ebben a ciklusban. A legutóbbi Medián elemzés is ezt mutatta. Nem a parlamentbe jutás, és néhányak túlélése vagy a teljes kibukás volt számomra a kérdés, hanem hogy a pártarénában mi a párt funkcionalitása, és a párt, mint intézményes üzem életképes-e? 2011-ben már láttam, hogy nem. Meg is írtam, hogy eseményhorizontra került az MSZP, vagyis egy olyan politikai fekete lyuk környékére, ahonnan nincs menekvés. A vég elkerülhetetlen. Tételesen felsoroltam, hogy miért. Nulla a párt rekrutációs képessége, nulla a karrierkínálati lehetősége, a parlamenti frakció 2006-tól örökítette az összes konfliktusát, nincs integráló tekintély a párt élén. Aztán adminisztrációja végletesen legyengült, anyagilag adósságspirálba került, külső befolyásolási lehetősége megnőtt, ideológiai céljai érdemben megszűntek, három párt is hitelesebben képviselte ezeket, általános teleologikus céljai divergálnak és a személyes egzisztenciális kérdések nagy eltéréseket mutatnak a pártvezetésben. Ezek pedig más-más politikai karrierfelfogásokhoz vezetett a vezetőknél a politikai megélhetés terén. Felerősödött mindezek mellett a vidék-Budapest törésvonal és nem oldotta meg a Gyurcsány-dilemmát. De még vagy tíz olyan indexet mondhatnék, amiből már világos volt számomra, hogy az MSZP-nek nincs tovább. Korábban Demeter Márta is távozott a szocialistáktól. Botkához hasonlóan azt mondta, hogy a pártban vannak olyan erők, amelyek nem akarnak kormányváltást. "Éljük túl 2018-at aztán majd csak lesz valami" - ez a stratégia? Az MSZP elmulasztotta azt a lehetőséget, amit kínált neki ez a ciklus. Mesterházy távozása után az MSZP már meg kellett volna hirdesse, hogy a következő választáson egyedül indul. Minden politikai cselekvését ennek kellett volna alárendelnie. Persze ehhez kellett volna egy vezető, nem Tóbiás, nem Molnár. Talán Hiller, vagy Botka akkor jó lett volna erre. Végig kellett volna járniuk az országot, a tagságot, hogy elmagyarázzák, egy módon élhetnek túl, ha önállóan indulnak és senkit nem bántanak az ellenzék oldalán, de mindenki irányába azt sugallják nem érdemes kis pártokra szavazni, mert azok úgysem fognak bejutni a parlamentbe. Csak hát egy ilyen ciklus- és pártpaletta tisztításhoz már nem volt ereje a pártnak. Addig sem jutott el, hogy egy erős és tekintélyes vezetőt válasszon. Miközben minden életfunkciója a pártnak egyre lassult, addig Tóbiás majd Molnár Gyula zsebre dugott kézzel nézte a kezük alatt kimúló struktúrát. Persze voltak, akik látták ezt, és voltak, akik megélhetésük szemszögéből, saját karrierjük oldaláról közelítettek a kérdéshez. Ahogy a harcra készség ideologikus, teleologikus hiánya is demoralizáló lehetett. Például Demeter Mártának. Botka Fidesz ügynökökről beszélt. Kik lehetnek ők? Egyáltalán vannak ilyenek? A modern politikai versenyekbe egyre inkább beköltözik az ellenfél külső-belső láthatatlan befolyásolása. A technika régi, a római szenátus körei is éltek ezzel az eszközzel. Amikor felsoroltam, hogy mi minden miatt láttam világosan, hogy az MSZP-nek vége, akkor az integritásának magas kitettsége alatt ezt értettem. Könnyű belé hatolni, és szétszedni. Előbb csak malacot lopni, aztán a Népszavának százmilliós reklámokat adni, jófejkedni a bizottsági üléseken, miközben nem tudjuk a külföldi számlák mozgását, ahogy alapítványok és egyesületek is gyarapodtak e folyamatban. Szóval engem ebből is csak a jelenség, a folyamat érdekel. És anélkül, hogy én tudnék akár egyetlen Fidesz-ügynökről is, a párt nagyfokú kitettségét a külső beavatkozási lehetőségre én magam kimutattam évekkel ezelőtt. Vagyis nekem elég ennyi, hogy azt mondjam biztos szerepet játszik ez a bukásban. Mi lesz most az összefogással? Csütörtökön a Demokratában megjelenő elemzésemben azt írom, hogy bolond, aki ezzel az MSZP-vel össze akar állni. Sem Gyurcsánynak, sem az LMP-nek, sem az Együttnek nem érdeke ez. Az egykori baloldali alfahím hörög, vergődik, a vetélytársak felsorakoztak köré, hogy kiharapjanak belőle akkorát amekkorát csak tudnak, és vigyék cafatait a szélrózsa minden irányába. Ezek között ott a Jobbik is. Mit gondol, ki állhat a baloldal élére? Gyurcsány Ferenc visszatér? Karácsony Gergelyt behúzzák, hogy legyen összefogás? Bolondok, ha ezt teszik. Most mindenki zérus összegű játékban lehet győztes az MSZP-vel szemben. Érzik is a vérszagot. Ki lehet a legnagyobb győztese az MSZP megroppanásának? Az most nem látható. De minden ellenzéki párt rástartol majd a magukra hagyott MSZP szavazókra. Erejükhöz mérten. És erő tekintetében azért nyilván most a Jobbik van jó helyzetben. De a feljövő LMP viheti a korrupcióra érzékeny szavazókat, és Gyurcsány pedig a mindig baloldalra szavazók egy részét. A Jobbik a migráció és a letelepedési kötvény témán hozhat el szavazókat az MSZP táborából. A 2002-es választások előtt fél évvel Torgyán kisgazdapártját 8-9 százalékon mérték, annyin, mint most az MSZP-t. Egy félévre rá a kisgazdák egy százalékot sem értek el a választáson. Erről beszéltem, amikor a fekete lyuk példát hoztam 5-6 évvel ezelőtt.

Itt talán több mindenről is szó van: 1. A német választások eredménye - Schulz bukása - lehetett egy ok, hiszen innen várhatott volna segítséget. 2. Ma már nem lehet visszatérni az "elvesszük a gazdagoktól és nektek adjuk" szlogenhez, mert nézetem szerint pont a Fidesz az, amelyik átvette részben a balos politikát, ezzel kihúzva a talajt a lábuk alól. 3. A kerítés építése és most annak lebontása melletti kiállás a mai helyzetben teljesen félre ment. Az mszp szavazók is érzékelik, hogy ez nem MO-t képviseli, hanem Brüsszelt, jelentsen ez akármit is.

S MIÉRT csak MAJDNEM? AZÉRT, mert az MSZP még megmenthető. Félre kell tenni a belső vitákat . Nem tudom, képesek-e erre, mert igen-igen forró ott bent a levegő. S VALÓBAN valami érdemlegeset, értelmeset mondani, és tényleg senkivel nem össze-visszafogni!

MERT! NEM gondolom, hogy bárki is megkérdőjelezi azt, hogy a FIDESZ 2018-ban is nyer majd. S MINDEN ellenzéki pártnak az lehet csak a célja, hogy minél több szavazatot szerezzen, és készüljön 2022-re. KIVÉTEL az Együtt és a Párbeszéd, a mérhető pártok közül. Ők tényleg nagyon kevés támogatóval bírnak, s együtt többre mennek, mint külön.