„Orbán Viktornak megint igaza van. És megint csak félig. A keresztényüldözés tényleg fontos téma, bizony megér egy külön konferenciát is, szóval nagyon is rendben van, hogy a magyar kormány rendezett neki egyet. Bár valószínűleg eredménye nem lesz, de minden kísérlet üdvözlendő, amely véget akar vetni annak az időszaknak, amikor a keresztények voltak az egyetlen vallási csoport, amelyért senki sem emelte fel a szavát. Akkor is igaza van a konferencián felszólaló miniszterelnöknek, amikor elítéli azt a kultúrharcot, amely Nyugaton folyt-folyik a vallásos keresztények ellen. Csak éppen az egész mögött minden dicséretes iraki iskolaépítés ellenére nagyon nehéz a jószándékot, és nem pedig a választási kampányt látni.
Van egy kifejezetten a keresztényüldözésekkel foglalkozó nemzetközi szervezet, az Open Doors; a kommunista Lengyelországba csempészett Bibliákkal indult, és minden évben elkészíti azon országok listáját, ahol bántják a keresztényeket. Nos, Európában egyetlen ország van, ahol tényleges fizikai veszély is fenyegeti vallásuk miatt a keresztényeket, márpedig azt a kormányfő is elismerte, hogy azért ez a fajta veszély egy fokkal rosszabb, mint a nyugat-európai »rafinált« keresztényellenes módszerek. Ez pedig Törökország. Amelynek keresztényeket cseppet sem szívlelő kormányzatáról Orbán mindig is, kizárólag a legnagyobb elismerés hangján beszélt. Nem emlékszem arra, hogy Orbán valaha bármely török vezetőnek, netán magának Erdogan elnöknek felvetette volna a törökországi keresztények rossz helyzetét. (...)
Orbán a mostani konferencia előtt bő két héttel járt Vietnámban, ahol agyondicsérte az országot. Szokás szerint elmondta, hogy ők a jövő, Európa a múlt, és elmondta, milyen különleges kapcsolatot szeretne az országaink között. A vietnámi keresztények sorsáról nem esett egy árva szó sem. Mert hiszen mit is hozott volna ez a kampányban?”