Szilícium-völgy: az új vallás bölcsője

„Az izraeli történészprofesszor, Yuval N. Harari vázolta, hogy miből is fog állni az új iskola. Szerinte az eddigi ideológiák mind az emberi érzésre és ezen keresztül a szabad döntésekre vezették vissza magukat: »Ha úgy érzed helyes, dönts így!« – szól az üzenet. Egy morálisan problémás esettel való szembesülés során mélyen magunkba nézünk és érzéseinkre hallgatunk, hogy aztán meghozzuk – elviekben – szabad döntésünket. Mind a szavazóurnánál, mind a bevásárlóközpontban így megy ez. Ha a vásárlóként úgy érezzük, valami nem stimmel, akkor a termék eladhatatlanná válik. akármennyire is jó, ha pedig úgy érezzük, jó és kell, akkor eladható lesz, hiába gagyi az áru. A vásárlónak és a szavazónak mindenképp igaza van. Súlyos politikai döntések is születnek érzelmi alapon: Michael Gove brit konzervatív politikus egy nyilatkozatában kifejtette, hogy azért kampányolt körömszakadtáig a Brexit mellett, mert »azt súgta a szíve«.

Harari szerint a szabad döntés koncepciója sok más humanista alapelvvel egyetemben egyre támadhatóbbá – és ezért tarthatatlanná – válik a tudomány számára, hiszen bebizonyították, hogy érzelmek valójában biokémiai algoritmusok összességei, így az azokon alapuló döntéseink vajmi kevéssé lehetnek szabadok. Lehet, hogy nem ártana a helyzetek kielemzését egy »magasabb« intelligenciára, vagyis az érzelmektől független adatfolyamra bízni, amit mi szolgáltatunk? Harari szerint elképzelhető, hogy a közeljövő emberei az információs algoritmusok döntéseire fogják magukat bízni – amik egyébként jóval optimálisabb viselkedést eredményeznek, mint amire magunktól vagyunk képesek. Erre a párválasztás példáját hozza elő. Tegyük fel, hogy kikérjük az intelligens információfolyam véleményét arról, Johnt vagy Franket válasszuk férjnek! A Nagy Adat válasza így hangzik: »Ismerlek attól a naptól fogva, hogy megszülettél. Olvastam az összes e-mailed, elemeztem a telefonhívásaidat, ismerem a kedvenc filmjeidet, a honlapokat, amiket meglátogattál, feltérképeztem a DNS-ed és a szíved teljes életciklusát. Tökéletesen pontos adataim vannak az összes randidról, másodpercre pontos kimutatásokat tudok mutatni a pulzusodról, a vérnyomásodról és a cukorszintedről, amikor találkoztál Johnnal és Frankkel. És természetesen őket is ugyanígy ismerem, ahogy téged. Mindezek alapján, az algoritmusaim és milliónyi kapcsolatból álló több évtizednyi tapasztalatom alapján azt mondom: válaszd Johnt.« (Harari, 2017)

Bár a dataizmus elsőre nagyon disztópikusnak és távolinak tűnhet,

AZ ALGORITMUSOK MÁR HÓDÍTÁSBA KEZDTEK,

nem egy közülük élet-halál kérdésekben is dönthet – jóval hatékonyabban, mint emberi alkotóik. A jövő emberei talán ugyanúgy fognak hinni a nagy adatfolyam bölcsességében, mint őseik a piac önszabályozó mechanizmusában, az érzelmeikben rejlő politikai bölcsességben – vagy éppen Isten akaratában.”